Ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága, már a közeljövőben összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre.

A módosító javaslat szerint - amelyet a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság - az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-jén hatályba is lépne. A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.

Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Szerinte a nemzetközi gyakorlatban eltérő példák vannak a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet működésére, az a jellemzőbb, hogy a két szervezet egy intézményben működik.

Úgy fogalmazott: "nyilván van egy háttérsejtés is ebben", amely szerint a kormány ezzel a "huszárvágással" szeretné megoldani a közte és jegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy "egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére".

Török Zoltán hozzátette, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. Úgy vélekedett, hogy az elsődleges piaci reakció az összevonás hírére inkább negatív lehet annak feltételezése miatt, hogy nem a jó irányba változnak a dolgok, holott az összevonással hatékonyabban működhet a pénzügyi felügyelet és irányítás.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, a várható összevonás véleménye szerint nem eredményezi a kamat- és árfolyampolitika számottevő megváltozását, a monetáris tanácsnak már így is az új tagokból kinevezett többsége van. Minden ilyen változás elbizonytalaníthatja ugyanakkor a piacokat, ám ha nem módosul a monetáris politika, akkor ez hamar elmúlik - mondta.

Az összevonás mellett szól, hogy a banki ismeretanyag jelentős része a jegybanknál van, a jegybank dolgozik a bankokkal napi szinten, ezért természetesebb, hogy együtt van a két intézmény - mondta Barcza György. Ellene pedig az szólhat - mutatott rá -, hogy a monetáris politika és a pénzügyi szabályozás érdekei különbözhetnek, ezért jobb, ha két külön szereplőnél jelenik ez meg. A javaslatból ugyanakkor úgy tűnik, megmarad a két különálló vezetője a szervezetnek, ilyen szempontból formálisnak mondható az összevonás - vélekedett a szakértő.

A vezető elemző hozzátette: az Európai Központi Bankkal (EKB) egyeztetni kell a jegybanktörvény módosításáról, ez pedig láthatóan csak utólagosan történik meg, ami "szemet szúrhat" az EU-nak.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint számos nyitott kérdés van a jegybank, illetve a pénzügyi felügyelet tervezett összevonásával kapcsolatban, amelynek lehetőségét az alkotmányügyi bizottság szerdán elfogadott módosító javaslata vetett fel. Az elemző szerint ez „rossz belépő” lenne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval való tárgyalások megkezdése során.

A vezető elemző kitért arra: ha Simor András, az MNB elnökének jogköre a monetáris politika meghatározása során bármilyen tekintetben sérülne, azt az Európai Központi Bank (EKB)  kifejezetten rosszallná. Hozzáfűzte: az EKB már eddig is negatív véleményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jegybanktörvény korábbi módosítása során például csökkentették az MNB elnökének és alelnökének fizetését.

Szerinte nagy kérdés az, ki áll majd a felvázolt új szervezet élén, ha ugyanis Simor András fölé egy új vezetőt nevezne ki a köztársasági elnök, ez felvetné azt, hogy ő Simor András főnöke lenne, azaz ebben a tekintetben beleszólási jogot kapna a monetáris politika formálásába. Az EKB Kondrát Zsolt megítélése szerint csak ahhoz járulna hozzá, hogy az összeolvadás úgy menjen végbe, miszerint Simor András jogkörét semmilyen tekintetben nem lehetne csorbítani a mandátuma lejártáig, ami a jelenleg hatályos törvény szerint 2013. február végéig tart.

Kondrát Zsolt nagy esély lát arra, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások előtt a nemzetközi pénzpiacok is negatívan fogadnák a két szervezet összeolvadását, az esetleges új hatásköröket, ami a magyar eszközök árazásában is megmutatkozna.