A napilap emlékeztet, hogy Giró-Szász András kormányszóvivő január 6-án a parlamentben tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: minden lehetséges eszközzel folyik a vizsgálat, hogy kik azok, akik valótlan hírekkel ijesztgetik a lakosságot.
A cikk kiemeli: a "minden lehetséges eszköz" ez esetben elég szűkös mozgásteret jelent. A pénzügyi rendszer biztonsága felett őrködő szervezetek - mint az MNB és a PSZÁF - a Népszabadság tudomása szerint nem kaptak felkérést az ebben való együttműködésre, vizsgálat nem folyik náluk. A lap érdeklődésére több rendőri szervnél pedig azt közölték, nem folyik nyílt nyomozás az ügyben.
Rendőrségi források azonban sejtetni engedték, hogy titkos nyomozás kezdődött a híresztelő azonosítására. A napilap nem tudta ellenőrzi, hogy ez igaz-e vagy sem. Tény ugyanakkor, hogy mindazok a bűncselekmények, amelyek tényállásában a híresztelés szó szerepel, mind öt évnél enyhébb szabadságvesztéssel büntetendők, ez esetben pedig nyomozásukhoz titkosszolgálati eszközök és módszerek elvben nem alkalmazhatók.
Más kérdés, hogy a kormány utasíthatja a rendőrséget és az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy a maga eszközeivel nézzen utána, kik állnak a kormány és a nemzetgazdaság számára egyaránt kínos híresztelés hátterében. Valószínűleg ez történt, illetve történik most is. Nyomozás formális elrendelése nélkül titkos adatgyűjtésbe kezdtek a titkosszolgálatok és a rendőrség, s ha majd találnak valami konkrétumot, elrendelik a nyílt nyomozást - ismerteti a Népszabadság.
Úgy tudni, a bankbetétállománnyal összefüggő mostani hírt egy blogbejegyzés indította el. Az oldal, ahol megjelent, január 10. óta azonban nem elérhető. A rendőrség és a titkosszolgálat kis szerencsével a honlapról kiindulva eljuthat ahhoz a személyhez, aki az első bejegyzést tette. Kérdés, sikerül-e azonosítani őt, majd bebizonyítani, hogy ténylegesen ő írta és nem valaki más az ő nevében - olvasható a napilapban.
