Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Január l-jén hatályba lépett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény (Stab. tv.), amely új alapokra helyezte az államadósság fogalmát és az adósságkeletkeztetés szabályait - emlékeztet a körlevél. A törvény meghatározza az államadósság, valamint az adósságot keletkeztető ügyletek fogalmát, és kimondja, hogy a jogszabály által meghatározott esetekben a kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges az adósságkeletkeztetéshez. Ilyen engedély hiányában az ügylet semmis.
Adósságot keletkeztető ügyletnek számít például a hitel, kölcsön felvétele, átvállalása, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala, a váltó kibocsátása, a pénzügyi lízing lízingbevevőként történő megkötése, az eladóként visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés.
Az új államadósság fogalom szervezeti hatálya, valamint az adósságkeletkeztető ügyletekkel kapcsolatos eljárási szabályok nemcsak az államháztartásra terjednek ki, hanem mindazon szervezetekre, amelyek a statisztikai számbavétel során a kormányzati szektorba tartoznak. Az önkormányzatok 2012. január 1-jétől csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet, korábban esetükben a hitelfelvételre, illetve adósságot keletkeztető ügyletekre ilyen korlátozó szabályozás nem volt hatályban.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos ügyleteket az önkormányzatok a kormány hozzájárulása nélkül is megkössenek. Ezek a következők: a magyar költségvetést érintő, az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás; az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitel; a likvid hitel; a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében pedig a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet, ahol az ugyanazon fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztéshez kapcsolódó ügyletek értékét egybe kell számítani.
Valamennyi ügyletre igaz - függetlenül attól, hogy kormányzati hozzájáruláshoz kötött vagy sem -, hogy az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből eredő adott évi összes fizetési kötelezettsége a futamidő végéig egyik évben sem haladhatja meg a 353/2011. ( XII. 30.) Korm. rendelet szerint meghatározott éves saját bevételeinek 50 százalékát. A fizetési kötelezettségbe nem számítandó bele a likvid hitelből és reorganizációs hitelből eredő tartozás, de bele kell számítani a már beváltott kezességvállalásból eredő, bizonyosan megvalósuló fizetési kötelezettséget.
A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek január l-jétől adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthetnek. A jogszabály az előzetes engedélyeztetés alól mentesíti azokat az ügyleteket, ahol a likvid hitel igénybevétele történik, illetve amelyben valamennyi fél az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy, illetve kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet.
Az új szabályozás hatálya alá tartozó intézményekkel kapcsolatos ügyletek megkötése során a pénzügyi szervezetek a jogszabályi változásokat figyelembe véve járjanak el - figyelmeztet a PSZÁF elnöke.
