"Azért tartózkodunk, hogy Európa ne a hanyatlás és a megszorítások útját válassza" - így indokolta Jean-Marc Ayrault szocialista frakcióvezető az ellenzék döntését a szavazás előtt.

Francois Fillon miniszterelnök "történelmi tévedésnek" minősítette a szocialisták tartózkodását. Húsz ellenzéki képviselő egyébként továbbment a Szocialista Párt utasításánál, és nemmel szavazott a törvényjavaslatra.

Az ellenzék nem is annyira magát az ESM-t nem támogatja, hanem elsősorban az uniós pénzügyi paktumot illetően vannak fenntartásai. A szocialisták úgy tekintik, hogy a két válságkezelő megoldás szorosan összefügg, de jelenlegi állapotában nem eléggé elkötelezett a gazdasági növekedés irányában.

Ez az álláspontja az áprilisban esedékes francia elnökválasztás esélyesének számító baloldali jelöltnek is. Francois Hollande már korábban jelezte: ha államfőnek választják a franciák, újra kívánja tárgyalni a pénzügyi paktumot, hogy a növekedésről szóló rész is bekerüljön a szerződés szövegébe.

Az ESM elfogadását ugyanakkor nem fenyegeti veszély, miután azt a kormánypárti többségű nemzetgyűlés már elfogadta, és az utolsó szót is az alsóház mondja ki a törvényről, még akkor is, ha a baloldali többségű szenátus ellene szavaz majd.

Az Európai Unió az ideiglenes euróövezeti mentőalapot (EFSF) felváltó euróövezeti stabilitási mechanizmussal (ESM) szeretné megoldani az uniós adósságválságot. Franciaország az első ország, amely megkezdte a július 1-jén életbe lépő ESM ratifikálási folyamatát.

Az 500 milliárd eurós válságlap egyfajta tűzfalként fog szolgálni júliustól az eurózóna tagjainak államadósság-válságával szemben. Az alap fog a piacról hitelt felvenni, majd a bajba jutott országok segítségére sietni. Az alap saját alaptőkéjét az európai országok biztosítják, a kezdetekben 80 milliárd eurós összegben. Ehhez Franciaország 2017-ig 16,3 milliárd euróval járul hozzá, még az idén 6,5 milliárd euróval, ez utóbbi összegről szavazott a nemzetgyűlés.