Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Mol az elmúlt három évben nem fizetett osztalékot, utoljára 2008-ban, megelőző évi nyereségének 40 százalékát osztotta szét a részvényesek között, az egy részvényre jutó kifizetés akkor 883 forint volt - idézi fel a Napi Gazdaság szerdai cikkében.
A Bloomberg konszenzusa szerint azonban az idén már osztalékot várnak az elemzők. A konszenzusos érték 643 forint részvényenként, azután, hogy a Mol 152 milliárd forint nettó eredményt ért el 2011-ben, ami 1747 forintos részvényenkénti profitot jelentett.
A Napinak Miró József, az Erste elemzője is azt mondta, idén valószínűleg újra lesz osztalékfizetés, hiszen a Mol anyagi helyzete ezt megengedi. A mértéke ugyanakkor kérdéses, az Erste szerint inkább konzervatív, 600-700 forintos papíronkénti kifizetés várható. Arra nehéz válaszolni, hogy az állam részéről lehet-e nyomás a nagyobb osztalék kifizetésére, de nem lehetetlen - tette hozzá Miró.
Stiller Ákos
Pletser Tamás, az ING elemzője szerint az állam részéről egyelőre nem látszik nyomás az osztalék növelése érdekében, ugyanakkor papíronként 300-500 forintot biztosan ki tud fizetni a Mol. A korábbi hivatalos indoklással ellentétben - mármint hogy a beruházásokra költ inkább a cég - inkább az állhatott az osztalékfizetés mellőzése mögött, hogy nem akartak a Mol orosz tulajdonosának, a Szurgutnyeftyegaznak pénzt adni - tette hozzá Török Bálint, a Buda-Cash elemzője.
Török szerint ha a Mol 700 forintos osztalékot fizetne, azzal az állam 17 milliárd forintos bevételhez jutna. Szerinte a Mol eladósodottsági mutatója nem magas, készpénztermelő képessége pedig elbírja ezt a szintet.
