szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Akár 800-1000 millió forintos beruházás is érkezhet a korábban hagyományosan kendertermesztésből élő kistérségekbe, ha az építőipar újra „felfedezi” az ipari növényt. 2020-ra, amikor az unióban már csak passzív házak épülhetnek, a kenderbeton és kenderből készült szigetelő anyagok itthon is slágerré válhatnának.

A kenderbetonból könnyen és gyorsan lehet építkezni, ráadásul kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bír, hisz ez utóbbi tulajdonsága még a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesz. Mivel a kenderrostból készülő hőszigetelő anyagok jelentősen kisebb energia-befektetéssel készülnek, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérsékli. A kender építőanyagként a legkorszerűbb bio-passzívházak építéséhez, de a régi épületek hőszigeteléséhez is használható.

Az elmúlt években folyamatosan nő az érdeklődés a környezetbarát építőanyagok iránt. Noha Magyarországon jelenleg még kevés passzívház épül, az EU épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, vagyis passzívházakat lehet majd építeni. Ennek leginkább ott lehet szerepe, hogy a lakásállomány több mint 60 százalékát kitevő családi házak többségét még mindig a ’70-es, ’80-as években épült sátortetős épületeket teszik ki, és ezek hőszigetelését akár hazai kenderből, itthon gyártott szigetelő anyagok felhasználásával is meg lehetne oldani.

Szigetelhetnék kenderrel ezt a házat is
©

„Mire az uniós szabályozás előírásai hatályba lépnek, lehetne egy stabil és a hazai felvevőpiacot jelentős részben kiszolgálni képes hazai bio-passzívház iparág. Ehhez elengedhetetlen, hogy már most elkezdjük keresni az innovatív megoldásokat, amelyeken ez az iparág idehaza is biztos alapokra talál. Pontosan ilyen megoldás lehet a kenderre alapozott építőanyag gyártás” – mondta Makra József, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter elnöke.

A klaszter felmérései szerint a kender alapú hőszigetelő anyagok gyártása, valamint a kenderbeton falazóelemek előállítása kistérségenként akár 40-50 új munkahelyet is teremthetne. Az ArchEnerg jelenleg megvalósíthatósági tanulmányokon dolgozik.

Nem a szakálla (volt) kender

A kender építőipari felhasználása nem újdonság, főként Franciaországban évek óta ismert és folyamatosan fejlesztett technológia. A magyarországi kendertermesztés és -feldolgozás azonban csak akkor lenne ésszerű, ha azt a növény termőhelyéhez közel, 30-40 kilométeres körzetben feldolgozzák, és a belőle készült terméket idehaza fel is használják.
A lefutatott modellek szerint egy, a kenderkóró előzetes feldolgozását végző üzem 300 millió forintos beruházás révén 10 új, állandó munkahelyet teremtene. Az itt készült építőipari alapanyagot, a rostot és a pozdorját feldolgozó üzemek további 500-600 millió forintos beruházás mellett elkészülhetnek további 35-40 embernek adva munkát. Az üzemeknek a kiszolgálása akár 800-1000 hektár termőterületről biztosítható úgy, hogy a kórószár feldolgozása mellett a kendermag hasznosítása is beruházásokat indukál, munkahelyeket teremt.

 

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
“Feleslegesen új szituáció” az iskolák részleges újranyitása

“Feleslegesen új szituáció” az iskolák részleges újranyitása

Döntöttek, börtönben marad a skálás gyilkos

Döntöttek, börtönben marad a skálás gyilkos

Kemenesi: Százezerszer inkább okoz trombózist a koronavírus, mint az AstraZeneca vakcinája

Kemenesi: Százezerszer inkább okoz trombózist a koronavírus, mint az AstraZeneca vakcinája