A kenderbetonból könnyen és gyorsan lehet építkezni, ráadásul kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bír, hisz ez utóbbi tulajdonsága még a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesz. Mivel a kenderrostból készülő hőszigetelő anyagok jelentősen kisebb energia-befektetéssel készülnek, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérsékli. A kender építőanyagként a legkorszerűbb bio-passzívházak építéséhez, de a régi épületek hőszigeteléséhez is használható.

Az elmúlt években folyamatosan nő az érdeklődés a környezetbarát építőanyagok iránt. Noha Magyarországon jelenleg még kevés passzívház épül, az EU épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, vagyis passzívházakat lehet majd építeni. Ennek leginkább ott lehet szerepe, hogy a lakásállomány több mint 60 százalékát kitevő családi házak többségét még mindig a ’70-es, ’80-as években épült sátortetős épületeket teszik ki, és ezek hőszigetelését akár hazai kenderből, itthon gyártott szigetelő anyagok felhasználásával is meg lehetne oldani.

„Mire az uniós szabályozás előírásai hatályba lépnek, lehetne egy stabil és a hazai felvevőpiacot jelentős részben kiszolgálni képes hazai bio-passzívház iparág. Ehhez elengedhetetlen, hogy már most elkezdjük keresni az innovatív megoldásokat, amelyeken ez az iparág idehaza is biztos alapokra talál. Pontosan ilyen megoldás lehet a kenderre alapozott építőanyag gyártás” – mondta Makra József, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter elnöke.

A klaszter felmérései szerint a kender alapú hőszigetelő anyagok gyártása, valamint a kenderbeton falazóelemek előállítása kistérségenként akár 40-50 új munkahelyet is teremthetne. Az ArchEnerg jelenleg megvalósíthatósági tanulmányokon dolgozik.