A gazdaság mérete is pozitívan járul hozzá az olimpiai éremszerzéshez, a gazdasági fejlettség esetében viszont már sokkal erősebb a két tényező közti összefüggés - írja Madár István a portfolio.hu-n megjelent friss elemzésében. A legfejlettebb országokban az egymillió főre vetített aranyérmek és érmek száma jelentősen nagyobb - Dánia esetében például 1,6 érem jut egymillió főre -, mint a legszegényebb országokban (pl. Ruanda, Nepál, Etiópia), ahonnan a legtöbben kénytelenek voltak érem nélkül távozni Londonból. A tíz legtöbb érmet szerző ország és a világ tíz legnagyobb gazdaságának listája között ugyanakkor komoly egybecsengés van, csak két helyen tér el a két csoport (India és Brazília kiesik, helyettük Ausztrália és Dél-Korea ugrott be).
A gazdaság relatív súlyához képest Magyarország sokkal jobban teljesített, hiszen az átlagosnál jóval kevesebb megtermelt GDP is elég volt nekünk olimpiai éremre. Ez a fajta hatékonyság azonban nem feltétlenül találkozik az általánosan magas gazdasági termelékenységgel - elég, ha például Észak-Korea előkelő helyére gondolunk. A fejlettebb országok közül például Belgium vagy Ausztria csalódhatott, Ukrajna és Fehéroroszország viszont örülhetett, gazdasági lehetőségeikhez képest ők felülteljesítők voltak.
MTI / Kovács Anikó
Magyarország szempontjából ugyanakkor intézményi, kulturális elemek is közrejátszhattak a jó eredmények elérésében. Ilyen lehetett például az élsport társadalmi megbecsültsége (a 180 ország kontextusában). Emellett a sporttámogatások összege, a sport körüli intézményrendszer fejlettsége is nagymértékben támogathatta az eredményes olimpiai szereplést. A közhangulat hatása az eredményekre ugyanakkor elég bizonytalan, kutatások azt igazolják, hogy nincs ilyen kapcsolat.
