Elszámolta a tavalyi hiányt Matolcsy György, amikor azt közölte tavasszal, hogy 2,43 százalék lett a költségvetés hiánya, eltekintve a 2011-es rendkívüli bevételektől és kiadásoktól. Ehelyett az egyszeri kiadási tételek kiszűrésével számított hiány a GDP 2,6 százaléka volt tavaly – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-es költségvetésről szóló zárszámadási jelentéséből.

Emlékezetes, Matolcsy György tavasszal levélben bizonygatta az Európai Unió pénzügyi biztosának, hogy a tervezettnél sokkal jobban sikerült a költségvetés. Az elemzők azonban figyelmeztettek, hogy a nemzetgazdasági miniszternek trükkel jött ki az alacsonyabb hiány: egyéb tételek mellett a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon költségvetésben felhasznált részét nem tekintette egyszeri tételnek, ugyanis a kozmetika nélkül 5 százalék feletti hiányt kellett volna elismernie. Az ÁSZ a jelek szerint többé-kevésbé elfogadta a nemzetgazdasági miniszter számítási módszerét, de még így sem jött ki Matolcsy alacsony száma.

Az eredményszemléletű, uniós módszertan szerinti egyenleg felől nézve ugyanakkor érdektelen a tavalyi hiány boncolgatása: az ÁSZ jelentése szerint ugyanis hatalmas, 4,3 százalékos többletbe fordult tavaly a büdzsé. A rendkívüli többlet a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával alakult ki, amit az EU tavalyi bevételnek számít attól függetlenül, hogy tényleges pénzforgalmi bevételként mekkora része jelent meg ennek a vagyonnak a költségvetésben.

A hiány valójában elszállt

A rendkívüli kiadásoktól szűrt vagy az eredményszemléletű egyenleg helyett a költségvetés rendkívüli kiadásokkal együtt tekintett alakulásán jobban nyomon követhető, hogy a kormány és az állami intézmények hogyan sáfárkodtak a rájuk bízott közpénzekkel. A bevételek és a kiadások tervezésében a kabinet és a kormánypárti parlamenti többség nem állt a helyzet magaslatán: tavaly több alkalommal módosította a büdzsé tervszámait, és folyamatosan emelte a hiánycélt, ennek ellenére a költségvetés pénzforgalmi hiánya még annál is jóval magasabban alakult, amit a legutolsó változtatással előreláttak – derül ki az ÁSZ jelentéséből.

A kormány eredetileg 687 milliárd forintos deficitet tervezett 2011-re, és a többszöri módosítás után tavaly év végére 1577 milliárdra emelkedett az előirányzat. A tényleges hiány azonban végül 1741 milliárd forint lett a számvevőszék jelentése szerint. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett 2,94 százalékos GDP-arányos hiány helyett valójában több mint 6 százalék lett a deficit, ami jelentős eltérés. A hiányt jelentős részben az év közben eldöntött egyszeri kiadások növelték: az 500 milliárdos Mol-részvénycsomag megvásárlása, az EU Bíróság ítélete miatti áfa-visszatérítés, az önkormányzatoktól és a MÁV-tól átvállalt hitelek, valamint a Magyar Fejlesztési Bank tőkéjének év végi jelentős megemelése.

A Széll Kálmán-terv nagy része sikerült

A jelentős rendkívüli kiadások mellett a tavalyi év központi témája az államháztartási kiadások visszafogása volt. A kormány 214 milliárd forintot zárolt a költségvetési fejezetek kiadásaiból, emellett beszerzési tilalmat rendelt el, befizetési, tartalékképzési és maradványtartási kötelezettséget írt elő. Emlékezetes, ez volt Matolcsy György 2011 elején bejelentett úgynevezett 250 milliárd forintos (ténylegesen alacsonyabb összegű) zárolása, ami döntően az állami intézmények fűnyíróelvű megszorítását jelentette.

A márciusban bejelentett Széll Kálmán-terv intézkedéseinek költségvetési hatása nagyrészt 2012-től jelentkezik, így a 2011-es költségvetés végrehajtásából még csak nyomokban derül ki, milyen mértékben sikerült elérnie a kormánynak a tervezett megtakarítást. Az ÁSZ megállapította, hogy az idén január elsejéig határidős 20 programpontból 14-et sikerült végrehajtani, és hármat csak részben.

Az viszont már a tavalyi büdzsé alapján is megállapítható, hogy a rokkantsági rendszer átalakításától várt megtakarítás alig teljesült: a kitűzött 12 milliárd forint helyett csak 2,2 milliárd forintot sikerült megtakarítani a számvevőszék szerint. A táppénzkiadások csökkentése viszont túlteljesült: a 3 milliárdos cél helyett 14 milliárdot sikerült megspórolni a passzív táppénz megszüntetésével.

Alulteljesültek az adóbevételek

A tervezett adóbevételek alulteljesültek tavaly, elsősorban a társasági adó-, az áfa-, a jövedéki adó- és illetékbevételek lettek alacsonyabbak, mint a kormány várta. Érdemes megjegyezni, hogy a kormány szeptemberi kiigazító csomagjában éppen az áfabeszedés hatékonyságának javítását ígérte, amelytől 40 milliárd forinttal magasabb áfabevételt várt a tervezettnél. Az adóbevételek összesen 270 milliárd forinttal teljesültek alul, azonban nem az eredeti, hanem az év közben módosított előirányzathoz képest. Ez elsősorban az Európai Bíróság ítélete miatti áfa-visszatérítés volt, ami 250 milliárd forintot vett ki a büdzséből – fejtette ki Keresztes Tamás, a zárszámadási jelentés számvevőszéki ellenőrzési vezetője.

Mivel a kormány évközben csökkentette az adóbevételi várakozásait, az eredeti tervekhez képest nagyobb az eltérés. Az egyik legjelentősebb elmaradást az eredeti előirányzathoz képest a társasági adónál találjuk, ahol 360 milliárd helyett 320 milliárd forint folyt be a büdzsébe.

Enyhén csökkent az adósságszint

Az ÁSZ jelentésében megállapítja, hogy tavaly csökkent a központi költségvetés GDP-arányos bruttó adóssága, ha csak 0,3 százalékkal is – mondta Domokos László a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Ez fél százalékkal magasabb volt a tervezettnél, döntően a devizaárfolyam-ingadozás miatt.

Meg kell jegyezni, a központi költségvetés bruttó adóssága nem azonos a teljes államadóssággal, ami 80 százalék felett alakult, és az előző évhez képest stagnált, annak ellenére, hogy a GDP közel 5 százalékával kellett volna csökkennie. A magas adósságszint beragadásának szintén a gyenge forint volt az oka, utóbbi pedig valószínűleg részben tükrözte a kormányzati intézkedések piaci fogadtatását (például a nyugdíj-államosítást, vagy a kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztést).