Meglepő összefüggésre bukkantak a GDP és a klímaváltozás között

A légkörbe jutó szén-dioxid-kibocsátás világszerte nő, ha bővül a gazdaság, fordítva viszont nem tapasztalható ugyanez: a CO2-kibocsátás nem csökken olyan mértékben, mint ahogy azt recesszió idején várnák - közölték az Oregoni Egyetem kutatói a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. 

Richard York és kutatócsoportja kimutatta, hogy a bruttó hazai össztermék, a GDP 1 százalékos növekedése a szén-dioxid-kibocsátást 0,733 százalékkal emeli egy főre számolva. A gazdaság teljesítményének 1 százalékos zsugorodása viszont csak 0,43 százalékkal veti vissza a légkörbe jutó CO2 mennyiségét.

Tanulmányukhoz az oregoni tudósok 1960 és 2008 között vizsgálták a GDP és a szén-dioxid-kibocsátás közötti összefüggést. A témában korábban alkalmazott modellek szimmetrikus hatást feltételeztek a gazdaság és a légkörbe jutó károsanyag viszonyában.

Az aszimmetria oka Richard Yorke szerint a gazdasági növekedés során termelt javakban rejlik. A több autó, a jobb infrastruktúra, az újonnan épült gyárak, házak vezettek a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez, a recesszió idején viszont ezek a javak nem tűnnek el, a CO2-kibocsátás ezért marad jóval a fellendülés előtti szinten.