A fellendülés nagyobb hatással van a klímaváltozásra, mint a recesszió egy amerikai kutatás szerint. Ha lassul a gazdaság, az nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mértékben csökken a károsanyag-kibocsátás, mint ahogyan a bővüléssel nőtt.
A légkörbe jutó szén-dioxid-kibocsátás világszerte nő, ha bővül a gazdaság, fordítva viszont nem tapasztalható ugyanez: a CO2-kibocsátás nem csökken olyan mértékben, mint ahogy azt recesszió idején várnák - közölték az Oregoni Egyetem kutatói a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Richard York és kutatócsoportja kimutatta, hogy a bruttó hazai össztermék, a GDP 1 százalékos növekedése a szén-dioxid-kibocsátást 0,733 százalékkal emeli egy főre számolva. A gazdaság teljesítményének 1 százalékos zsugorodása viszont csak 0,43 százalékkal veti vissza a légkörbe jutó CO2 mennyiségét.
Tanulmányukhoz az oregoni tudósok 1960 és 2008 között vizsgálták a GDP és a szén-dioxid-kibocsátás közötti összefüggést. A témában korábban alkalmazott modellek szimmetrikus hatást feltételeztek a gazdaság és a légkörbe jutó károsanyag viszonyában.
Az aszimmetria oka Richard Yorke szerint a gazdasági növekedés során termelt javakban rejlik. A több autó, a jobb infrastruktúra, az újonnan épült gyárak, házak vezettek a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez, a recesszió idején viszont ezek a javak nem tűnnek el, a CO2-kibocsátás ezért marad jóval a fellendülés előtti szinten.
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról – Pride, gyülekezési jogok, sátánizmus.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
A kamatok egyelőre nem érkeztek meg.
A Zippert a szélsőjobboldali AUR párt köreiből bízták meg a feladattal.
