A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden. Az elemzők döntő többsége ekkora kamatvágásra számított a Reuters felmérése szerint. A konszenzus szerint ebben az évben még egyszer kamatot csökkent a monetáris tanács, így az év végén az alapkamat 6 százalék, a jövő év végén pedig 5,5 százalék lehet. A megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor magas marad: az idei 5,8 százalék után, 2013-ban 5 százalék körül alakulhat, és csak 2014-ben csökkenhet 3,7 százalékra a jelenlegi pályán. Vagyis így a pénzromlás még két év múlva is meghaladhatja a jegybank 3 százalékos inflációs célját. Ennek alapján a tanácsnak elvileg nem kellene csökkentenie az alapkamatot, ennek ugyanis tankönyv szerint inflációnövelő hatása van. A monetáris tanács az Equilor korábbi elemzése szerint azért láthatott mozgásteret az újabb kamatvágásra, mert az utóbbi időben csökkent Magyarország kockázati megítélése. A magyar kormány és az IMF-EU közötti megállapodásban viszont egyre kevesebb elemző hisz.

A magyar csőd elleni biztosítási felár (CDS-felár) ennek ellenére az elmúlt időszakban 2010 tavasza óta nem látott szintre esett. A kötvényhozamok csökkenése azonban részben annak a technikai tényezőnek köszönhető, hogy november elsejétől a megkötött CDS-ügyletek mögé valós kötvényfedezet is szükséges, így a befektetők igyekeznek megszabadulni a csőd elleni biztosításaiktól (vagyis megnőtt az eladói nyomás, és csökkent a CDS értéke), az állampapírpiacon viszont ezzel párhuzamosan megnőtt a kereslet. A befektetési cég szerint decemberben további kamatcsökkentést valószínűsít az is, hogy a Fed monetáris élénkítő programja, valamint az EKB kötvényvásárlási programja tovább fűti a piaci optimizmust, és az ország kockázati megítélése valószínűleg nem romlik számottevően. Jövőre, az MNB-vezetés tavaszi változása után tovább lazulhat a monetáris politika az Equilor szerint, 2013 év végére 4,75 százalékra várható az alapkamat. A forintpiacon viszont további gyengülésre lehet számítani, 286-288 forint között várható az EUR/HUF kurzusa.

Puccs a tanácsban

Sorozatban ez már a harmadik kamatcsökkentés augusztus óta, és már akkor sejthető volt, hogy ezzel kamatcsökkentési ciklus kezdődött. Akkor történt meg először, hogy a héttagú monetáris tanács külső tagjai, akiket tavaly tavasszal a kormánypárt jelölt, leszavazták a három belső tagot, Simor András jegybankelnököt és két alelnökét, Király Júliát és Karvalits Ferencet. Volt olyan külföldi elemző, aki az első vágást úgy értelmezte, hogy az új tagok megpuccsolták Simorékat. Eszerint a külső tagok kinevezésük óta politikai elvárás alapján tevékenykednek, és a kormány makrogazdasági előítéleteik alapján jelölte őket erre a munkára, amit most végeznek el. A külső tagok ugyanis az eddigiek alapján sokkal inkább növekedés, mint inflációközpontúak.

Az tény, hogy a jegybank vezetése számos alkalommal felhívta  a figyelmet a kamatvágás veszélyeire és a magas infláció kockázatára, valamint arra, hogy egy túl korai enyhítés a jegybank szavahihetőségének rontásával még vissza is üthet. A külsős tagok azonban úgy tűnik, nem veszik figyelembe ezeket az akadályokat, és ezzel valóban megfelelnek a Fidesz régi kamatcsökkentő álmainak. A tavaly tavasszal, 2017-ig kinevezett külső tagok egytől egyig Járai Zsigmondhoz köthetőek (aki a Fidesz holdudvarába tartozó közgazdászok első számú szereplője volt korábban). Hárman a Magyar Nemzeti Bankban dolgoztak Járai 2001-2007 közötti jegybankelnöksége alatt, a negyedikkel kevésbé formális viszonyban volt.

Az augusztusig tartó kamatpolitika sokkal szigorúbban és következetesebben ellensúlyozta az inflációt és az ország kockázati megítélését. A monetáris tanács öt alkalommal emelt kamatot 2010, a második Orbán-kormány megalakulása óta. 2010. november végén a történelmi rekordnak számító 5,25 százalékról 5,50 százalékra emelte az irányadó rátát, amit decemberben egy újabb 25 bázispontos emelés követett. 2011 januárjában ismét 5,75-ről 6 százalékra emelte az alapkamatot, 2011 novemberében pedig egy nagyobb ugrással 6,50 százalékra. Legutóbb tavaly december végén emelkedett az alapkamat, 7 százalékra.

Most is a külső tagok dönthettek

A döntésnél vélhetően kisebb súllyal esett latba a kedvezőtlenebb folyamatokat tartalmazó inflációs jelentés, inkább a kockázati megítélés javulása játszhatta a főszerepet – írta a kamatcsökkentésre az Equilor. A tanácstagok szavazati mintája véleményük szerint az augusztusival megegyezően 4:3 volt, vagyis a külsős tagok ismét leszavazták a Simor nevével fémjelzett belső tagokat. A döntés háttere a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón válik ismertté, ahol akár a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésére is tehet utalást a jegybank – írja a befektetési cég.

A héttagú grémium az év hátralévő részében a globális piaci hangulattól, hazánk EU/IMF-hiteltárgyalásától és az inflációs folyamatoktól függően további monetáris enyhítésről dönthet majd.