Európában nálunk drágul az élet a leggyorsabban
Idén a magyarok pénze értéktelenedik a leggyorsabban Európában, nem kis részben az adóemeléseknek köszönhetően. Így ma már mindenkinek, még az adóváltozások tavalyi nyerteseinek is, jelentősen drágul az élete. Az alacsony jövedelmű egyedülállók kétszeresen is rosszul járnak: először az adóváltozásokkal, most pedig a magas infláció is szorít rajtuk egyet.
A pénzünk 6 százalékkal ér kevesebbet tavaly augusztushoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs adatai szerint. Ha valaki tavaly óta változatlanul 100 ezret keres havonta, akkor ebből már csak nagyjából 94 ezer forint értékű terméket tud venni, 200 ezres keresettel pedig 12 ezer forintra rúghat a veszteség.
Vagy ugyanez másképp: annyira megdrágultak a hústermékek, hogy 100 ezer forint tavaly augusztusban még 91 kiló párizsira volt elegendő, ma viszont már csak 84 kilóra a KSH adatai alapján. A tojás ára több mint 30 százalékkal ment fel egy év alatt, így a tavalyi 331 doboz helyett ma már csak 250-re futná ennyi pénzből. Nőtt a cukor, a zöldségek és gyümölcsök ára, a kávé, a csokoládé, a szeszes italok és a dohánytermékek pedig az átlagosnál két-háromszor jobban drágultak. Emelkedtek a rezsikiadásaink is, például a közös költség, a vízdíjak, a csatornadíj és a szemétszállítás ára. Az üzemanyagok is kiugróan drágultak, tavaly még 260 liter benzin jött ki 100 ezer forintból, ma már csak 232.
| Miért és mennyire magas az infláció? |
Abban nincs semmi rendkívüli, hogy a termékek és a szolgáltatások drágulnak, egy mérsékelt, kiszámítható szintű infláció általában egy növekvő, stabil gazdaság jele. A magyar pénzromlás üteme viszont ennél az elfogadható mértéknél jóval magasabban van, a gazdaság teljesítménye pedig éppen csökken. Ebben általában komoly szerepe van annak, hogy mire a jegybank a 3 százalékos inflációs cél közelébe fékezné a drágulást, a mindenkori kormány megemel néhány fogyasztási adót, vagy piaci bizalmatlanságot gerjesztő gazdaságpolitikával gyengíti a forintot. Így történhetett ez idén is, hiszen a kormányzat jelentős mértékben hozzájárult a dráguláshoz azzal, hogy 25-ről 27 százalékra emelte az áfát, illetve folyamatosan emeli az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adóját is (ez teszi ki a drágulás közel felét). Emellett besegített a gyenge forint is az év első felében, valamint a tartósan magas üzemanyagár – olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank tavaszi inflációs jelentéséből. Így jutottunk el oda, hogy júliusban nálunk drágult leginkább az élet Európában, és a többi ország messze lemaradva követett minket az Eurostat adatai szerint. |
Ez csak az átlag
Az augusztusban mért 6 százalékos éves infláció azonban csak nagyjából csökkenti egy 100 ezres fizetés értékét 6 ezer forinttal. Azt ugyanis, hogy kinek mennyivel drágul az élete, az általános inflációs adat nem tudja kimutatni. A veszteségünk akkor közelít ehhez az összeghez, ha a fogyasztói profilunk nagyjából megfelel a KSH fogyasztói kosarának. Ebben jelenleg mintegy 1000 termék és szolgáltatás szerepel. Ezeknek az árváltozását havonta egy mintavétellel figyeli meg a statisztikai hivatal, és az átlagárakból egyedi árindexeket hoz létre. A megfigyelés mindig ugyanazokon a kijelölt településeken és kijelölt boltokban történik. Az ártorzító hatásokat (például akciók) igyekszik kiszűrni. Ezt követően a lakossági fogyasztásban elfoglalt arányt mutató súlyszámokkal próbálja eltalálni, hogy egy átlagos magyar milyen arányban fogyaszt ezekből a termékekből. A szolgáltatások és az élelmiszerek árváltozását számítják be a legnagyobb súllyal, de jelentős az üzemanyagok, a gyógyszerek és a háztartási energia aránya is az általános árindexben.
Az napnál is világosabb, hogy senki sem átlagos fogyasztó. Mindenki valamiből többet vagy kevesebbet vásárol, mint mások, és másképp érinti, vagy másképp reagál arra, ha növekednek vagy csökkennek az árak. A KSH által közölt inflációba beleszámít például jó pár autó és a tartós fogyasztási cikk árának jelenlegi csökkenése is, ami elvileg szelídíti az általános mutatót. Azonban amikor csak kevesen vásárolják ezeket a termékeket (mint az utóbbi években Magyarországon), akkor csak kevés olyan fogyasztó van, akinek egy ilyen tétel ténylegesen olcsóbbá teszi az életét.
| Van, amiről nem beszélünk |
A KSH az általános inflációs mutató mellett 6 fogyasztói csoport inflációját számítja ki. Ezek az aktív háztartások (ahol van egy kereső), az alacsony jövedelmű háztartások (első jövedelmi tizedbe tartozó háztartások), a közepes jövedelmű háztartások (5. és 6. jövedelmi tizedbe tartozó háztartások), a magas jövedelmű háztartások (10. tizedbe tartozó háztartások), a három- és többgyermekes háztartások, valamint a nyugdíjasok. A különböző csoportoknál mért infláció úgy jön ki, hogy eltérő jövedelmű háztartásokat arra kérnek, szolgáltassanak adatokat a hivatalnak arról, mekkora a jövedelmük. Ezt követően az őket érintő inflációt úgy mutatják ki, hogy eltérő súllyal veszik figyelembe a vásárolt termékeket a csoportoknál. Az átlagos inflációs adattól az egyes csoportok inflációja mindig eltér. Ha például elszalad az élelmiszerek vagy az energia ára, az a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű csoportok mutatóin látszik meg leginkább.
Az átlag még akkor is sok mindent elfed, ha a drágulás ütemét megkülönböztetjük csoportok szerint. Azt pedig szinte teljesen lehetetlen meghatározni, ki mennyit keres Magyarországon. A háztartások bevallásán alapuló jövedelmi adatok ugyanis egyes elemzők szerint meglehetősen torzak. Az például nagyon valószínűtlen, hogy a magyar társadalom legfelső jövedelmi tizedében 350 ezer forintra jön ki egy család átlagos nettó jövedelme havonta (ezért van olyan elemző például, aki a legalsó és a legfelső jövedelmi tizedet nem veszi figyelembe). A háztartások egyébként jellemzően nem csak a jövedelmi adataikat csökkentik, hanem például az alkoholfogyasztásukat is - tudtuk meg a statisztikai hivataltól. |
Egy fontos dolgot viszont megmutat a tartós fogyasztási cikkek (továbbá a szolgáltatások vagy például a ruházat) árcsökkenése is: a kereskedelemben nagy számmal működő kis- és közepes vállalkozások veszteségeit. Ez ugyanis azt mutatja, hogy miközben az üzemanyagár és a költségeik növekszenek, ezt nem tudják érvényesíteni az áraikban, így veszteséget szenvednek el – kommentálta az inflációs adatokat a Policy Agenda gazdaságkutató.
Aki szegény, az a legszegényebb
Ha az autóáresést nem is, annál inkább megérzi az élelmiszerárak és az energiaárak emelkedését egy alacsony jövedelmű fogyasztó. Ő ugyanis a jövedelme legnagyobb részét élelmiszerre és rezsire költi. A KSH adatai szerint az alacsony jövedelmű csoportok inflációja jóval magasabb (6,6 százalékos) volt az általános adatnál augusztusban. Ehhhez képest a magas jövedelműek inflációja csak 5,7 százalék. Az alacsony keresetűek egyébként a legkiszolgáltatottabbak az inflációnak, mert alacsony érdekérvényesítő képességük miatt kevésbé képesek elérni, hogy munkáltatójuk emelje a fizetésüket, vagy ha például segélyből, netán közmunkából élnek, akkor az állam nem valószínű hogy korrigálni fogja a pénzromlás mértékével a juttatásukat. Mivel a gazdaságkutatók szerint az élelmiszerek ára tovább fog emelkedni, az alacsonyabb keresetűek bevételei továbbra is komoly inflációs nyomás alatt maradhatnak. Télen ők érzik meg leginkább majd azt is, hogy a gáz ára a rezsistop ellenére jelentősen, 8 százalékkal emelkedett tavaly augusztushoz képest.
Az alacsonyabb keresetűek a havi bruttó 202 ezer forint alatt keresők, a minimálbéresek, de idesorolhatók a közmunkások és a segélyesek is. Ennek a csoportnak a nagy része a jelentős infláció miatt kétszeresen is rosszul járt, ugyanis nagyot bukott az adóváltozásokon is (feltéve persze, hogy nem családos adózóról volt szó, a családi adókedvezmény ugyanis jelentősen növelte a reálkeresetet tavaly). Elsősorban az adójóváírás idei kivezetése és az egy százalékos tb-járulékemelés érintette őket hátrányosan. Az adójóváírás kivezetése korábban éppen annyi adómentességet adott, hogy a minimálbér környékén adómentességet biztosított. Így a megszűnésével az alacsony jövedelműek adóterhe ugrásszerűen megnőtt, a reálkeresetük pedig jelentősen csökkent.
A minimálbéreseknél ezt a kormány azzal kompenzálta, hogy jelentősen megemelte a kötelező bérminimumot, ami éppen fedezi a közteher-növekedést, így a nettójuk ugyanannyi lett, mint tavaly. Ez azonban valójában 6 százalékos fizetéscsökkentés, hiszen az infláció miatt csökken a nettóbérük reálértéke. Reálértelemben még rosszabbul jártak és közel 20 százalékos veszteséget szenvedtek el a tavalyi fizetésükhöz képest azok a tavalyi minimálbéresek, akiknek nem emelte a munkáltatójuk a bérét, hanem ehelyett átjelentette őket részmunkaidőbe ugyanannyi pénzért. Így ugyanis az új adóteher miatt jelentősen csökkent a nettójuk, amit tovább morzsol a magas infláció. Hozzá kell tenni viszont, hogy az valamelyest enyhítette a bruttó 202 ezer forintos havi jövedelem alatt keresők veszteségeit, hogy ebben a sávban idén megszűnt a szuperbruttósítás (a bruttó jövedelem felszorzása 27 százalékkal, ami növeli az adóalapot, emiatt több szja-t kell fizetni, 2012-ben havi 202 ezres kereset felett). Így náluk már idén érvényes a 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs, míg a magasabb jövedelműeknek a törvényben beütemezett menetrend szerint csak jövő évtől lesz ténylegesen ennyi az adóteher.
A nyugdíjasok is rosszul járhatnak
Idén év végére az infláció 5,8-6 százalék körül alakulhat a Policy Agenda várakozásai szerint. A nyugdíjakat elvileg védi az inflációtól a törvény, és a KSH nyugdíjas inflációja alapján év végén egy összegben kifizeti azt a veszteséget minden nyugdíjasnak, amivel a vártnál magasabb infláció miatt csökkent a nyugdíja. A KSH nyugdíjas fogyasztóiár-indexe az elmúlt hónapok adatai alapján idén valahol 6 százalék alatt alakulhat, miközben év elején csak a költségvetésben betervezett 4,2 százalékos inflációval emelkedtek a járadékaik, így a kormánynak ki kell majd egészítenie a pénzüket.
Ennek ellenére van esély arra, hogy ők is rosszul járnak. A Policy Agenda várakozásai szerint ugyanis a nyugdíjasok ténylegesen a hivatalos adatnál valamivel magasabb, 6,3 százalékos drágulással szembesülhetnek, ami problémát okozhat, ha a hivatalos adatokban alacsonyabb lesz a mutató. Ekkor ugyanis a kormány kevesebbel igazíthatja ki a nyugdíjakat novemberben, mint a tényleges drágulás üteme. Emiatt a Policy Agenda szerint előfordulhat, hogy a nyugdíjak reálértéke 0,3-0,5 százalékkal csökken 2012-ben.
Akik többől veszítenek most
Idén az infláció miatt mindenkinek csökken a reálkeresete, már az adóváltozások nagy nyertesei, a családok is rosszabbul járnak 2011-hez képest a KSH reálkereset statisztikája szerint. Tavaly jelentős keresetnövekedés volt ennél a csoportnál, a háromgyermekeseknek 19, a kétgyermekeseknek 12 százalékkal nőtt a reáljövedelme. Idén viszont már a gyermekkedvezmény hatása nem jelentkezik, így nekik is csökken a reálkeresetük.
A KSH statisztikája szerint az alacsony jövedelműek után a fogyasztási szerkezete miatt ezt a csoportot érinti leginkább az infláció, ugyanis náluk az általános 6 százalékhoz képest 6,2 százalék volt a pénzromlás mértéke augusztusban. Ugyanakkor relatíve még mindig ők jártak a legjobban, hiszen a tavalyi jelentős reálkereset-növekedésből csak lassan farag le az infláció.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
