Az EKB-alelnök szerint a mindenki javát egyaránt szolgáló pénzügyi stabilitást csak közös erőfeszítéssel lehet megteremteni. Az erős eszközökkel rendelkező egységes felügyelet sokkal könnyebben tudta volna rendezni a helyzetet. Úgy vélte: bebizonyosodott az is, hogy a nemzeti szintre elaprózott "lengéscsillapítók" nem elegendőek egy nagyobb pénzügyi-gazdasági krízis által kiváltott sokk elviseléséhez, ezért a feladatot európai szintre kell emelni.

Az euróövezet létrehozásakor azzal a feltételezéssel éltek, hogy a stabilizációs folyamatok nemzeti szinten zajlanak majd le, jórészt automatikusan, az integrációs folyamat előrehaladtával pedig egyre kisebb jelentősége lesz az országspecifikus sokkoknak.

A 2008-as pénzügyi válság utóhatása azonban példátlan méretet öltött és meghaladta az érintett országok válságtűrő képességét, az euróövezet pedig nem rendelkezett kész mechanizmussal sem az érintett országok megsegítéshez, sem pedig a fertőzés megállításához - mondta Vítor Constâncio.

Bebizonyosodott az is, hogy a rendszer működéséhez sokkal mélyebb európai szintű gazdaságpolitikai integrációra van szükség annál, mint amit a krízis előtt az alapítók feltételeztek. A gyakorlatilag szinte kizárólag az államadósságra összpontosító közös pénzügyi felügyelet mellett az eredeti elképzelés szerint nem lett volna szükség a makrogazdasági, a munkaerő-piaci, áru- és pénzpiaci egyensúlytalanságok követésére, mivel azokat bizonyos átmeneti kilengések után a piaci erők maguk egyenlítették volna ki.

Az uniónak a válság kitörése után egyrészt tüneti kezelést kellett alkalmaznia a befektetői bizalom romlásában és határokon átívelő pénzügy fertőzésben megmutatkozó akut hatások csillapítására, másrészt rendszerszerű megközelítéssel a probléma gyökerét kellett megragadnia.

Az akut problémákra kríziskezelő eszközök európai szintű alkalmazásával keresett megoldást az EU. Ilyen volt az átmeneti EFSF mentőalap, illetve annak utódja, a ESM állandó mentőalap.

A rendszerszemléletű válságkezelés két szinten zajlott - mutatott rá Pekingben a China-Europe Economists Symposium rendezvényen tartott beszédében Vítor Constâncio, az EKB portugál alelnöke. A tagállamok, elsősorban a válságban súlyosan érintett államok hatékony intézkedéseket hoztak pénzügyi és makrogazdasági egyensúlytalanságaik feloldására. Emellett jelentős előrelépés történt az euróövezeti egységes bankfelügyelet, az egységes európai pénzügyi felügyeleti rendszer létrehozásában.

A portugál EKB-alelnök szerint az euróövezeti pénzügyi válság kezelése is megmutatta, mennyire igaza volt az egységes Európa szellemi atyjának tekintett Jean Monnet francia diplomatának amikor azt mondta: "Az ember csak szükséghelyzetben cselekszik és a szükséghelyzetet általában csak krízishelyzetben ismeri fel."

Vítor Constâncio szerint az európai országok a válságkezelés során ékes bizonyítékát adták az euró sikerre vitele, egy erősebb gazdasági közösség létrehozása melletti mély politikai elkötelezettségüknek.