Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A lakosság közel háromnegyede olyan kormányzati adósmentő intézkedéseket támogatna, amelyek az érintettek összefogására építve egyszerre szolgálják a bajbajutott családok megsegítésének, illetve a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítésének célját. Az adósmentés kapcsán az egyik legfontosabb szempont a lakosság számára, hogy a programok minél szélesebb körhöz eljussanak. Az elemző szerint az eddigi intézkedések kiterjesztése és vonzóbbá tétele a megoldás.
Tízből kilenc magyar támogatja a bajbajutott devizahitelesek valamilyen formában történő megsegítését, ám a nagy többség olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek egyszerre szolgálják a bajbajutott családok megsegítésének, illetve a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítésének célját – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ 500 fő körében frissen végzett reprezentatív felméréséből.
"A devizahitelesek számára kidolgozott mentőcsomagok kapcsán az egyik legfontosabb kérdés a lakosság számára, hogy mi az elsődleges szempont: a szociálpolitikai cél, vagyis a bajbajutott családok megsegítése, vagy a gazdaságpolitikai cél, azaz a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítése. A válaszokból kiderül, hogy a lakosság 71 százaléka a kompromisszumos megoldás híve, azaz úgy gondolja, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek egyszerre szolgálják mindkét célt" – ismerteti a felmérés eredményeit Toplak Tamás, a Lakásfókusz Elemzési Központ vezető elemzője.
A felmérésből kiderül az is, hogy a kompromisszumos megoldás hívei szerint a hitelezés megindulása az egyik kulcs a gazdaság motorjának a felpörgetéséhez és ezáltal új munkahelyek teremtéséhez.
Érdekes eredményeket hozott a felmérés abból a szempontból is, hogy a lakosság hogyan osztaná szét az adósmentés terheit. "A válaszadók kétharmada olyan megoldást szorgalmazna, amely az érintett felek összefogására építve szétterítené a viselendő terheket az állam, a bankok és a devizahitelesek között. A válaszadóknak mindössze körülbelül egynegyede gondolja úgy, hogy az adósmentés összes terhét a pénzintézetekre kellene hárítani" – emeli ki Toplak Tamás.
Az elemző elmondása szerint mérsékelt az eltérés a devizahitellel nem rendelkezők, illetve a devizaadósok vélekedései között. Mindkét csoportban azok vannak erős többségben, akik a kompromisszumos megoldás hívei, egyben a terhek szétterített megosztását támogatják.
A felmérés a kormányzat eddigi adósmentő intézkedéseinek lakossági megítélését is vizsgálta. A megkérdezettek közel háromnegyede szerint a devizahitelesek megsegítésére bevezetett eddigi programok jó irányt képviseltek, ám vagy nem voltak eléggé vonzóak az érintettek számára, vagy nem voltak eléggé széles körben elérhetőek. "Összességében a felmérés eredményeiből az szűrhető le, hogy a lakosság, és maguk a hitelesek is, abban látnák a megoldást, ha az eddigi intézkedéseket még szélesebb kör számára tennék elérhetővé, vonzóvá" – összegez Toplak Tamás, a Lakásfókusz Elemzési Központ vezető elemzője.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságához Tordai Bence Paks II. ügyében. Az ellenzéki politikus szerint a projektre 2017-ben kiadott uniós jóváhagyást vissza kell vonni, és eljárást kell a magyar kormány nyakába akasztani.