Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A lakosság közel háromnegyede olyan kormányzati adósmentő intézkedéseket támogatna, amelyek az érintettek összefogására építve egyszerre szolgálják a bajbajutott családok megsegítésének, illetve a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítésének célját. Az adósmentés kapcsán az egyik legfontosabb szempont a lakosság számára, hogy a programok minél szélesebb körhöz eljussanak. Az elemző szerint az eddigi intézkedések kiterjesztése és vonzóbbá tétele a megoldás.
Tízből kilenc magyar támogatja a bajbajutott devizahitelesek valamilyen formában történő megsegítését, ám a nagy többség olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek egyszerre szolgálják a bajbajutott családok megsegítésének, illetve a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítésének célját – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ 500 fő körében frissen végzett reprezentatív felméréséből.
"A devizahitelesek számára kidolgozott mentőcsomagok kapcsán az egyik legfontosabb kérdés a lakosság számára, hogy mi az elsődleges szempont: a szociálpolitikai cél, vagyis a bajbajutott családok megsegítése, vagy a gazdaságpolitikai cél, azaz a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítése. A válaszokból kiderül, hogy a lakosság 71 százaléka a kompromisszumos megoldás híve, azaz úgy gondolja, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek egyszerre szolgálják mindkét célt" – ismerteti a felmérés eredményeit Toplak Tamás, a Lakásfókusz Elemzési Központ vezető elemzője.
A felmérésből kiderül az is, hogy a kompromisszumos megoldás hívei szerint a hitelezés megindulása az egyik kulcs a gazdaság motorjának a felpörgetéséhez és ezáltal új munkahelyek teremtéséhez.
Érdekes eredményeket hozott a felmérés abból a szempontból is, hogy a lakosság hogyan osztaná szét az adósmentés terheit. "A válaszadók kétharmada olyan megoldást szorgalmazna, amely az érintett felek összefogására építve szétterítené a viselendő terheket az állam, a bankok és a devizahitelesek között. A válaszadóknak mindössze körülbelül egynegyede gondolja úgy, hogy az adósmentés összes terhét a pénzintézetekre kellene hárítani" – emeli ki Toplak Tamás.
Az elemző elmondása szerint mérsékelt az eltérés a devizahitellel nem rendelkezők, illetve a devizaadósok vélekedései között. Mindkét csoportban azok vannak erős többségben, akik a kompromisszumos megoldás hívei, egyben a terhek szétterített megosztását támogatják.
A felmérés a kormányzat eddigi adósmentő intézkedéseinek lakossági megítélését is vizsgálta. A megkérdezettek közel háromnegyede szerint a devizahitelesek megsegítésére bevezetett eddigi programok jó irányt képviseltek, ám vagy nem voltak eléggé vonzóak az érintettek számára, vagy nem voltak eléggé széles körben elérhetőek. "Összességében a felmérés eredményeiből az szűrhető le, hogy a lakosság, és maguk a hitelesek is, abban látnák a megoldást, ha az eddigi intézkedéseket még szélesebb kör számára tennék elérhetővé, vonzóvá" – összegez Toplak Tamás, a Lakásfókusz Elemzési Központ vezető elemzője.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Magyar Péter azt mondja, van receptje a lakhatási válság ellen. A feladat nem kicsi: lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
Deutsch-Lazsányi Erika új cégének székhelye ott van, ahol férje ügyvédi irodája.