Megérdemelten kaptak kritikát a külföldi kormányoktól és az Európai Uniótól az elmúlt időszakban végrehajtott számos magyarországi alkotmánymódosítások - írja Kopits György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának volt tagja, a korábbi Költségvetési Tanács első elnöke a Wall Street Journal véleményrovatában. A közgazdász szerint különösen problémás az a módosítás, amely tulajdonképpen korlátlan hatalommal ruházza fel az Országgyűlést, mellyel lényegében felülírhatja az alkotmánybíróság döntéseit, visszamenőleges hatállyal is.

A nemzetközi közösség elsiklott pár dolog felett

A korábbi Költségvetési Tanács elnöke szerint ezekkel a változtatásokkal és fegyelmezett kétharmados parlamenti többségével Orbán Viktor miniszterelnök alkotmányos többségi hatalmat tud gyakorolni. Kopits itt Thomas Jefferson egykori amerikai elnök szavait hozza fel, mely szerint ez azt jelenti, hogy a kormányt támogató többség jogokat vehet el a népesség többi részétől.

Kopits György (balra) Sólyom Lászlóval

MTI - Beliczay László

A jelenleg a Woodrow Wilson International Centerben kutatóként dolgozó Kopits szerint ezek a fejlemények már önmagukban aggasztóak. A nemzetközi közösség azonban kevés figyelmet fordított az Orbán kormányzása alatt végigvitt gazdaságpolitika centralizációra. Matolcsy György jegybankelnökké történt kinevezése annak a könyörtelen kampánynak a betetőzése, melynek keretében a kormány csökkenti a fékek és ellensúlyok erejét. Kopits hozzáteszi, hogy ez a folyamat 3 évvel ezelőtt kezdődött azzal a döntéssel, melynek következtében az alkotmánybíróság hatásköréből kivették a költségvetési és adózási kérdéseket. 

Matolcsy sem marad ki

Matolcsy György korábban Orbán Viktor nemzetgazdasági minisztere volt és a kormány által unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika fő pillére. Új jegybankelnökként ígéretet tett a kormánnyal történő szorosabb együttműködésre, ezt az is bizonyítja, hogy létrehozta a fiskális koordinációért felelős ügyvezető igazgatói poszt.

Kopits szerint radikális átalakítások zajlottak le a jegybank alsóbb szintjein is. Kiváló szakmai tudással rendelkező munkatársaknak mondtak fel, a KT volt elnöke itt külön kiemeli az MIT-n doktorált Benczúr Péter közgazdászt. Kopits hangsúlyozza, hogy nem a jegybank az egyetlen intézmény, amely a kormány szorosabb felügyelete alá került. A köztársasági elnöki pozíció, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal élén is mind hű fideszesek ülnek, mondhatni semmilyen, vagy minimális szakmai tudással. Ezeknek az intézményeknek a szakértői gárdáját megszüntették vagy megtizedelték. A közgazdász véleménye szerint ezek az intézmények már csak látszólag függetlenek csak de jure felelnek meg az EU jogszabályainak, a gyakorlatban a kormány irányítása alatt állnak.

Alacsony hiány, torz adókkal: ez a "gulyás populizmus"

A költségvetési politikára kitérve Kopits kiemeli a kormány két fontos célját: a hiány 3 százalék alatt tartása és fontos szociális programok fenntartása a kulcsfontosságú választói rétegek számára. 

Az alacsony költségvetési hiányt azonban úgy érte el a gazdaságpolitika, hogy magas és torzító adókat vetett ki a kormány, elsősorban külföldi bankokra és energiacégekre, emellett pedig államosították a magánnyugdíjpénztári vagyont is. A másik fontos fiskális cél, a nagylelkű szocális programok fenntartásának teljesítése érdekében legutóbb arra kötelezte a külföldi energiaszolgáltatókat, hogy 10 százalékkal csökkentsék díjaikat. A "gulyás populizmus" egyre intenzívebbé válik, miután a kormánypártok növelni akarják népszerűségüket a jövő évi választásokhoz közeledve. 

Megállítja-e Magyarországot bármi?

Kopits ezek után felteszi a kérdést: megállíthatja-e bármi a demokratikus és gazdasági erózió útján Magyarországot? A pénzpiacok eddig nem büntették az országot. Az ország magas kockázati prémiumot fizet a bóvli kategóriás kötvényei után. Az ország ugyanakkor nem rendelkezik olyan nyersanyagtartalékkal mint Venezuela, vagy Argentína, mely "gazdasági párnaként" szolgál ezen országok kormányai számára.

Az uniós tagság és a jegybank devizatartalékai segítettek eddig a tőkebeáramlás hirtelen megállását Kopits szerint. A kormánynak kedvez továbbá, hogy az alacsony nemzetközi kamatkörnyezetben a befektetők keresik a magas hozammal kecsegtető magyar eszközöket. 

A KT volt elnöke úgy véli, hogy eddig az EU is tartózkodott Magyarország megbüntetésétől. Az intézményi erózió azonban egyértelműen sérti az EU szellemét, ha nem az alapvető értékeket és szabályokat. Ma Magyarország kísértetiesen emlékeztet Kádár János rezsimjére, ahol minden állami intézmény Patyomkin-szervezet - emeli ki Kopits. 

Kopits végezetül kijelenti, hogy elérkezett az ideje annak, hogy az európai hatóságok elgondolkozzanak a Magyarország elleni fellépésen a magyarok jólétének fenntartása érdekében, valamint hogy megelőzhető legyen, hogy más országok is kövessék a magyar példát. Ellenkező esetben az EU vezetése, a pénzpiacokkal összhangban úgy fog feltűnni mint a destruktív trend engedélyezője - fejti ki a KT volt elnöke.