Az Európai Bizottság 3 százalékos magyar költségvetési hiányt jósol 2013-ra, 0,2 százalékos növekedés mellett. 2014-re viszont a deficit 3,3 százalékra nő, még úgy is, hogy a Bizottság 1,4 százalékos GDP-növekedéssel számol – derül ki a Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésből.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország valószínűleg nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. A szabályok szerint ugyanis 3 százalék alatti hiányra van szükség ahhoz, hogy felfüggessze az unió a hazánkkal szemben kilenc éve folyó eljárást, különben befagyasztják az uniós forrásokat. Ezt erősíti OIli Rehn pénzügyi biztos kijelentése, aki azt mondta Brüsszelben, hogy Magyarországnak még lépéseket kell tennie ahhoz, hogy kikerüljön az eljárás alól. Erre most három országnak van a Bizottság szerint esélye: Romániának, Lettországnak és Litvániának.

A túlzottdeficit-eljárás sorsáról május 29-én az Európai Bizottság biztosok kollégiuma tesz javaslatot, melyet június 22-én tárgyal a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin).

A jelentésben közzétett sarokszámok egyébként kismértékű javulást jeleznek: A Bizottság javította a magyar GDP-re vonatkozó prognózisait. Az idei évre februárban a téli prognózisban még -0,1% -os recessziót vártak. És a 2014-es várakozásuk is javult, igaz, csak 0,1 százalékkal, 1,3%-ra 1,4%-ra.

Orbán Viktor szokásos reggeli rádióinterjújában pénteken érintette a témát. Úgy beszélt, hogy Brüsszel valószínüleg fenntartja hazánkkal szemben a túlzottdeficit-eljárást. Mint mondta, "ez már nem Magyarországról szól, hanem Európáról", a magyar költségvetési hiány azon a szinten van, ahogy azt az EU kérte. "Ha tartják magukat az egyenlőség elvéhez, meg kell szüntetniük az eljárást" – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az eljárás 2004 óta fennáll.

EU: az év második felétől élénkül a gazdaság

Az Európai Bizottság az Európai Unióval kapcsolatban a jelentés arra számít, hogy idén, az év második felében beindul a gazdasági növekedés, ami az export bővülésének lesz betudható – áll a brüsszeli testület által pénteken nyilvánosságra hozott tavaszi gazdasági előrejelzésben.

A dokumentum tanúsága szerint idén összességében 0,1 százalékkal még visszaesik a gazdaság teljesítménye az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,4 százalékkal csökken a GDP. Jövőre viszont már Brüsszel 1,2 százalékos bővülést jósol az euróországokban, míg az unió egészében 1,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.

A jelentés elismeri, idén egy enyhe talpraállási folyamat indult el, az export erősödésnek indult, ugyanakkor a háztartások mindig eladósodottak és a munkanélküliség is rendkívül magas. A közmunkaprogram miatt ugyan többen dolgoznak, de a kisebb vállalkozásoknál még mindig nem dolgoznak elegen. Brüsszel előrejelzése szerint az idei év első felében a munkanélküliség ugyan tovább nő, de a az év második felére stabilizálódni fog. 2014-re pedig a foglalkoztatottság emelkedhet.

A jelentés megjegyzi, hogy a várakozásokkal szemben sokkal alacsonyabb lett az infláció az év elején.

A közmunkaprogram is a hiányt növeli

A Bizottság szakértői a Magyarországról szóló országjelentésben azt írják, hogy a 2012-es erőteljes struktuális kiigazítás után ismét a pénzügyi hiány növekedésére lehet számítani. Tavaly a költségvetési hiány ugyan 1,9 százalékos volt, amit részben a vállalati szektorra kivetett átmeneti pótadóknak lehetett köszönni (ami a GDP 0,75 százalékát teszi ki). A jelentés szerint a mintegy 3,25 százalékos költségvetési kiigazításnak csaknem fele adóemelésnek, például a 27 százalékos áfának köszönhető. A kiadások csökkentése, illetve a strukturális reformok bevezetése szintén megtakarításokhoz vezetett, míg jelentősen visszaestek a nemzeti forrásokból megvalósult befektetések.

A Bizottság szakértői szerint a GDP három százalékát kitevő hiány 2013-ra részben annak hatásaként jön össze, hogy a magyar kormány kivezeti az átmeneti adókat, de az okok közé sorolják a  bevételcsökkentő, élénkítőnek szánt lépések (például az egykulcsos adó vagy a Munkahelyteremtő Program keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezmények) hatását. A közmunkaprogram ugyancsak a hiányt növeli majd a Bizottság szakértő szerint.

A Munkahelyvédelmi Akcióterv növekvő hatása (a GDP 0,25 százaléka) 2014-ben is érzékelhető lesz, részben emiatt, részben a közoktatásban tervezett béremelések miatt vár 3,3 százalékos hiányt Brüsszel.

 A költségvetési kiadások, jelesül az állami beruházások a brüsszeli jelentés szerint a GDP 0,75 százalékával növelhetik a hiányt. Mindezeket persze részben ellensúlyozzák a kiigazító lépések, például a tranzakciós adó, vagy az energiaszolgáltatókra kivetett plusz adók, illetve a 2011-es, 2012-es konvergencia-programban már beígért intézkedések, mint például az elektronikus útdíjfizetés bevezetése, a nyugdíjrendszer felülvizsgálata, vagy a bérkompenzáció részbeni megszüntetése a magánszektorban. 

Trippon: Pótlólagos intézkedések

Az, hogy az előrejelzés szerint, 0,3 százalékkal haladja meg a várható deficit a három százalékot, kezelhető – mondta a hvg.hu-nak Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. Ez nem történik automatikusan, de ötven százaléknál nagyobb esélyt adok annak, hogy Brüsszel végül kiengedi Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. Az látszik, a pedagógus életpálya-program elindítását már készpénznek veszi – választások előtt ez logikusnak hangzik. De a kormány valószínűleg még valamilyen pótlólagos intézkedést ajánl, illetve az is lehet, hogy a folyamatokat figyelve Brüsszel elismer egy kedvezőbb makropályát, egy erősebb növekedést. 

Varga: nem lesz azonnali csomag

Nem az idei, hanem a 2014-es év az igazi kérdés, ezért nem készül Varga Mihály olyan intézkedésre, amelyet már holnap be kellene jelentenie. A nemzetgazdasági miniszter az Európai Bizottság előrejelzéséről azt mondta, Brüsszel jóslatai tévesek. Ugyanakkor a miniszter szerint jó esélyünk van, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

Ha nem változik kedvezőtlenül a gazdasági környezet, akkor Magyarországnak minden esélye megvan, hogy kikerüljön az eljárás alól. Mint mondta, pótlólagos intézkedésekre nincs szükség. „De azt nem zárom ki, hogy ha az EB-t nem sikerül meggyőzni, a kormány saját hatáskörben hozzon olyan intézkedéseket”, amellyel ezt a 3 százalék alatti hiányt tartani tudjuk