Történelmi mélypontra csökkent kedden a jegybanki alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa ugyanis az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 4,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.

A jegybank monetáris tanácsa egymást követő tizenegyedik alkalommal döntött 25 bázispontos kamatcsökkentésről. A mostani döntéssel fenntartott kamatcsökkentési ciklust tavaly augusztusban, 7 százalékos kamatszint mellett kezdte el a testület.

A kamatdöntést követően kiadott közleményében a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa úgy fogalmazott: "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy amíg az inflációs és reálgazdasági kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt." 

Érvek, indoklás

Hozzátették: a globális pénzügyi környezet az elmúlt időszakban változékonyan alakult, és a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. Az elmúlt hónapokban a tanács még azt közölte, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.

A tanács a mostani kamatcsökkentést a korábbi hónapokhoz hasonló érvekkel indokolta. A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat, és a 3 százalékos inflációs cél így lazább monetáris politika mellett is elérhető. 

A testület mostani közleménye szerint továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél középtávú elérésének elsődlegessége mellett a tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van pénzügyi stabilitási megfontolásokra is - szögezte le közleményében a tanács.

A monetáris tanács szerint a növekedési alapfolyamatokban megfigyelhető lassú javulás arra utal, hogy a GDP bővülése a következő negyedévekben is folytatódhat. A növekedést rövid távon az export vezetheti -  az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően, a gyenge külső kereslet mellett is, növekedhet a hazai export piaci részesedése. 

A belföldi kereslet alakulása idén stabilizálódhat

Az elmúlt évek visszaesését követően a belföldi kereslet alakulása az idei évben stabilizálódhat: a lakossági reáljövedelmek idén érdemben bővülhetnek, azonban a felhalmozott adósságok leépítése, a szigorú hitelezési feltételek és az óvatossági motívumok korlátozhatják a fogyasztás gyorsabb bővülését.

A vállalati beruházások az autóipari beruházások kifutásával idén mérséklődhetnek. A beruházások érezhető élénkülése a keresleti kilátások javulásával párhuzamosan következhet be, amit támogathatnak a kis- és középvállalatok esetében a növekedési hitelprogram eredményeként kialakuló kedvező hitelkondíciók - véli a tanács. Az inflációs kilátásokat illetően a tanács megállapítja, hogy  az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat, s így a kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos cél elérésével.

A makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatok alakulását, az előrejelzés alappályáját számottevő bizonytalanság övezi és a monetáris politika szempontjából a gazdaságban jelenlévő szabad kapacitások mérete és a globális pénzpiaci környezet jelentheti a leginkább releváns kockázatot.

A tanács értékelése rámutat arra, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére az euróövezet recessziója elhúzódik. A tanács szerint az eredményszemléletű költségvetési hiány 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradhat. A bruttó államadósság az előrejelzési horizonton csökkenő pályát mutat és 2014-re 78 százalék alá süllyedhet.

Mindenki ezt várta 

A kamatcsökkentés folytatására utalt korábban Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács külső tagja, aki a The Wall Street Journalnak adott interjúban jelezte, hogy a jegybank valószínűleg folytatja az alapkamat alkalmanként negyed százalékpontos csökkentését "mindaddig, amíg a pénzpiacok és az inflációs fejlemények kedvezőek".

Londoni elemzők hétfőn egyöntetűen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy kedden újra vág a kamaton a Monetáris Tanács, ugyanakkor úgy vélték, hogy az enyhítési ciklusnak lassan vége szakad. A Barclays hétfőn odáig ment, hogy a magyar jegybank kamatvágási ciklusa 4,25 százalékos kamatszinten leáll. Több citybeli elemző szerint év végén 4 százalékon állhat majd az irányadó jegybanki alapkamat. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzőinek hétfői kommentárja szerint a jegybank májusi közleménye a kedvező piaci hangulat tartósságát nevezte meg a további kamatcsökkentés egyik előfeltételének.

A májusi kamatcsökkentés óta azonban – jórészt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed keményebb alapállására utaló nyilatkozatok nyomán – a forint több mint 4 százalékot gyengült az euróval szemben, az állampapírhozamok pedig 100 bázispontot meghaladó mértékben emelkedtek. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy a piaci hangulatjavulás nem bizonyult tartósnak.

A piacok most a monetáris tanács 15 órakor megjelenő közleményére figyelnek majd, amelyben a testület iránymutatást adhat a jövőbeli kamatpályára.