Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) programja áttört egyfajta félelmet a hitelfelvétellel kapcsolatban, ugyanis a válság utáni időszakban ellenállás volt tapasztalható ebben a tekintetben a vállalkozások részéről, melynek közvetve káros gazdasági következményei voltak - fejtette ki a Raiffeisen Bank hétfői sajtótájékoztatóján Kiss Zoltán, a Raiffeisen vállalati és önkormányzati üzletágának ügyvezető igazgatója. A bank tapasztalati szerint az MNB által biztosított kedvezményes hitelprogram keretében egyrészt a meglévő hitelek kiváltása történik, ám számos új ügylet is jóváhagyásra került, melyek gazdaságélénkítő hatása rövid és középtávon lesz majd érezhető.
A Raiffeisen számára rendelkezésre álló 64 milliárdos keretösszegből mintegy 200-500 vállalkozás számára tudtak hitelt nyújtani - a felső, 3 milliárdos plafont pár cég ki tudta használni - az összeg pedig szinte egyenlő arányban oszlott meg az első, illetve a második pillér között (30, illetve 34 milliárd forint). Az első pillér keretében a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezésének élénkítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése érdekében a jegybank kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, amit a hitelintézetek egy általuk vállalt, felülről korlátozott kamatmarzs mellett továbbhiteleznek a kkv-knak. A növekedési hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes jegybanki finanszírozás a hitellel már rendelkező vállalatok finanszírozási költségeit csökkenti, illetve lehetővé teszi olyan projektek megvalósítását, melyek elindítását a magas finanszírozási költség eddig akadályozta. A második pillér a kkv-k hitelein belül a deviza alapú hitelek arányának csökkenését kívánja elérni. A devizahitellel rendelkező kis- és középvállalkozások számottevő részének nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A devizahitelek forintra váltása a jegybank szerint javítja az érintett vállalkozások hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
A Raiffeisennél ezer milliárdos a vállalati hitelállomány, így a rendelkezésre álló 64 milliárd nem hatalmas összeg, azonban látszik, hogy jelentős az igény az olcsóbb források iránt. Érdekes módon ugyanakkor míg az első pillérben található összeget "elkapkodták" a vállalkozások, a devizaalapú-konstrukciók kiváltása iránt jóval alacsonyabb volt az érdeklődés. Dercsenyi György, a bank kkv területének üzletágvezetője szerint a vállalati szektor egy része továbbra is vállalja az árfolyamkockázatot. A programban résztvevőket emellett nehéz speciális szektoronként kategorizálni, az üzleti élet szinte minden területéről érkeztek be igénylések. Kiss Zoltán hozzátette, hogy rekordidő alatt kellett felkészülni a programra, és biztosítani a szükséges hátteret, ami egy esetleges következő programhoz tanulságul szolgálhat. Arra a kérdésre, hogy vajon lesz-e még hasonló jegybanki program, Kiss Zoltán és Dercsenyi György is úgy válaszolt, hogy ők nem hallottak róla.
A két banki szakember a sajtótájékoztatón többször is elmondta, hogy a rendelkezésre álló időkeret egyáltalán nem könnyítette meg a bankok és a vállalkozások dolgát, ugyanis a cégeknek a legtöbb esetben nem elég 2-2,5 hónap egy beruházás tető alá hozásához - még egy mikrovállalkozásnál sem -, új beruházások megvalósulását szinte alig segítette a program, zömében a meglévő hiteleiket váltották ki a cégek. A szűk időbeli keresztmetszet "terelte" a felhasználást is.
Kiss Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy bár az év első 5 hónapjában tavalyhoz képest még mindig 1,5 százalékkal csökkent a vállalati hitelezés, ők úgy számolnak, hogy jövőre már kisebb növekedés jöhet ezen a területen. Dercsényi György és Kiss Zoltán is kiemelte, hogy úgy látják, azon vállalkozások, melyek eddig kategorikusan elzárkóztak a hitelfelvételtől, most kissé megnyíltak, pozitívabb a hozzáállásuk. Természetesen banki oldalról a válság óta szigorúbbak a hitelfelvételi kondíciók, ám ez a vállalkozói attitűd-változás is szükséges a banki szakemberek szerint ahhoz, hogy meginduljon a vállalati hitelállomány, és ezzel együtt a beruházások növekedése is.
