Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Hét éve nem lehet felhasználni a kárpótlási jegyet, hiába forog a tőzsdén a papír, ezért perli egy jegytulajdonos a magyar államot; a fejlesztési tárca jogi képviselője szerint készül a jogszabályi rendezés – írta a napi.hu.
A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma előtt kezdődött perben a felperes (100 ezer forint címletértékű kárpótlási jegy tulajdonosa) azért kér kártérítést, mert az állam 2006 decembere óta nem biztosít kínálatot a kárpótlási jegyek felhasználására.
A lap írása szerint a tárgyalás során a fejlesztési tárca jogi képviselője utalt arra, hogy a kárpótlási jegy ügyében általános rendezés készül, így a felek végül közösen halasztást kértek. A felperes azt közölte, október végéig hajlandó várni.
A kilencvenes évek elején a kárpótlási törvény alapján a szabadságuktól, életüktől, vagyonuktól megfosztott emberek vagy azok örökösei (összesen mintegy másfél millióan) több mint 200 milliárd forint értékben kaptak kárpótlási jegyet, amelyet bizonyos esetekben földárveréseknél, állami ingatlan lakó általi megvételénél, de leginkább állami társaságok privatizációjánál lehetett fölhasználni – emlékeztet a lap.
A tőzsdére eljutott nagy cégek szinte mindegyikénél volt lehetőség a kárpótlási jegyek felhasználására, de ahogy ezek elfogytak, illetve leállt a privatizáció, úgy apadtak el a felhasználási lehetőségek. A kárpótlási jegyet 1992 december 1-jén vezették be a tőzsdére, ám az utóbbi hét évben alig volt forgalma – írta a napi.hu.
