Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az új japán szupervonat alapbeállítása megtörtént, de egy bő évtizedet kell várni arra, hogy az első pálya, amin több mint 500 km/h sebességgel repeszthetünk, elkészüljön. A japán gazdaság legdrágább közlekedési beruházása kezdődik.
Jövőre megkezdik a Tokió–Nagoya mágneses vasút nyomvonalának építését Japánban. Az 5,4 billió jenbe (2,3 ft/jen árfolyamon számolva: 12,42 ezer milliárd – azaz: billió – forintba) kerülő beruházás első szakaszához már csak a kormány hozzájárulása kell. Ha megépül, alig több mint 40 perc alatt 266 km utat tesz majd meg a szupervonat – többnyire a föld alatt –, miközben meg is áll majd néhány állomáshelyen.
A Railway Gazette-re hivatkozó Indóház Online azt írja, hogy ha a beruházás el is indul a tervek szeirnt, és nem is csúszik meg, akkor is csak a 2020-as évek utolsó harmadára végeznek ezzel a beruházással. Ha így lesz, akkor a Tokió és a nagoyai Sinkanzen állomás alatt létesített maglev-végállomás közötti utat a szupervonat a jelenleg 95 perces menetidejét jócskán lefaragva, alig 40 perc alatt teszi majd meg.
A nagyrészt a földbe fúrt, speciálisan kialakított, nyílegyenes pályán a tervek szerint 505 km/h lesz a legnagyobb elérhető sebesség. Ekkora sebességgel alig egy óra alatt – elvileg – át lehetne szelni Magyarországot.
Az első mágneses vasúti szerelvényeket 2027-ben állítják szolgálatba, eközben a vonal Osaka felé történő továbbépítése is megkezdődhez, igaz, a 2045-ig tartó építkezés további 3,6 billió jent emészthet majd fel. A Central Japan Railway bizakodó.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.