Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az államháztartás EU-szabvány szerint számolt, névértéken számításba vett konszolidált – úgynevezett maastrichti – adóssága 23 249 milliárd forint volt június végén, a GDP 81,1 százalékára csökkent a március végi 82,3 százalékos szintről. Az árfolyamváltozás hatása 314 milliárd forinttal csökkentette, a nettó hitelfelvétel 216 milliárd forinttal növelte a bruttó adósságot. Az euró 3 százalékkal (9,14 forinttal), a dollár 4,7 százalékkal (11,18 forinttal) gyengült a forinttal szemben a második negyedévben.
A nettó adósság azonban 306 milliárd forinttal – GDP-arányosan 0,4 százalékponttal – 17 666 milliárdra nőtt a második negyedévben és a bruttó hazai termék 61,6 százalékán állt június végén. Az MNB adatai szerint 2013 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye (hiánya) 772 milliárd forint volt.
A kötelezettségek közül jelentősen növekedett a központi kormányzat hosszú lejáratú értékpapír- és hitelállománya, amiben kiemelkedő szerepet játszott a második negyedévben lezajlott önkormányzati adósságátvállalás, emellett nagymértékű állampapír-kibocsátás is történt.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége (szufficitje) 568 milliárd forintot tett ki a második negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül számottevően csökkentek a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, kötelezettségeik alakulását pedig az adósságátvállalás határozta meg, aminek következtében jelentősen csökkent hosszú lejáratú értékpapír-állományuk és hiteltartozásuk.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 89 milliárd forint volt. Eszközeik közül a folyószámlabetétek és a háztartásokkal szembeni adóköveteléseik növekedtek, kötelezettségeik közül a rövid lejáratú hiteltartozások csökkentek elsősorban.
A központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás együttes egyenlegéből 115 milliárd forint államháztartási finanszírozási igény adódott a második negyedévben, ami az időszak GDP-jének 1,6 százalékával egyenlő az előző két negyedév 3,2, illetve 3,3 százalékával szemben. A június végén zárult négy negyedévben az államháztartás hiánya 659 milliárd forint, a GDP 2,3 százaléka volt.
Az MNB tájékoztatása szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége (megtakarítása) a 2013 második negyedévével záruló négy negyedévben a GDP 5,5 százaléka, 1576 milliárd forint volt, 2013 második negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 383 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,3 százalékát tette ki.
A háztartások pénzügyi eszközeik közül 2013 második negyedévében a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állománya növekedett számottevően, emelkedett a készpénzállomány, a folyószámlabetét-állomány, illetve az egyéb követelések állománya, miközben a tranzakcióból eredően az egyéb betétek jelentősen visszaestek. A kötelezettségek csökkenése mögött elsősorban a devizahitelek törlesztése állt – tájékoztatott az MNB.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,4 százaléka, 985 milliárd forint volt, a második negyedéves nettó finanszírozási képességük a negyedéves GDP 3,8 százalékát érte el, 274 milliárd forint volt. Mind értékét, mind a GDP-arányos mértéket tekintve az elmúlt egy évben a legnagyobb megtakarítást eszközölte a vállalati szektor, amely az előző négy negyedévben is nettó megtakarító volt, azaz kevesebb hitelt vett fel, mint amennyit különféle eszközökbe befektetett.
