Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggő perekről és jogerős ítéletekről készült felmérést követően dönthet a Kúria jogegységi eljárás indításáról – közölte a Kúria szerdán a honlapján.
Az eco.hu megkérdezte a több mint 700 devizahitelest képviselő Léhmann György siófoki ügyvédet, hogy miként értékeli a Kúria közleményét, illetve milyen hatással lehet a folyamatban lévő peres ügyekre. Az ügyvéd szerint a kormányzat ígérete, miszerint a Kúria jogegységi határozatától függ a devizaadós-mentőcsomag kidolgozása, teljességgel hamis.
"Itt ugyanis tisztán jogi ügyről van szó, amiben a Kúria feladata az, hogy a hozzá kerülő egyedi estekben döntsön, valamint jogegységi határozatban egységes bírói gyakorlatra tegyen ajánlást. Ettől már csak azért sem lehet csodát várni, mert a Kúria határozatai nem kötelező hatályúak, így a járási bírók és az ítélőtáblák ettől eltérő döntéseket is hozhatnak" – véli az ügyvéd.
Léhmann szerint tisztességtelen, ahogy a politika a devizahiteles ügyben a felelősséget a bíróságokra tolja, mert nem vállalja fel, hogy maga képtelen megoldást találni a problémára.
A várható jogegységi határozat Léhmann Györgyöt két ügyben is érinti, ugyanis a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatával kapcsolatban két egymással ellentétes ítéletet hozott a Pécsi és a Debreceni Ítélőtábla.
Az ügyvéd azt várja, hogy a Kúria a számára kedvező pécsi ítéletet fogadja majd el, ami akár a hitelszerződések semmisségét is eredményezheti. Előfordulhat, hogy a járási bíróságok és az ítélőtáblák ezzel ellentétesen döntenek, de a fellebbezések után ezek az ügyek végül mégis csak a Kúriánál landolnak.
