Több külföldi lap, hírügynökség is foglalkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök keddi moszkvai látogatásával. Mint ismeretes, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal kormányközi megállapodást írt alá két új paksi blokk megépítéséről. A magyar atomerőmű bővítéséhez 10 milliárd eurós hitelkeretet nyújtanak az oroszok, a költségek 80 százalékát állják az oroszok, a többit nekünk kell előteremtenünk. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a moszkvai bejelentéssel párhuzamosan bejelentette, hogy 2023-ban indulhat az első új blokk működése.

Putyin megnyerte Orbán szövetségét

A Bloomberg az ügylet megkötése kapcsán felidézi, hogy a magyar kormányfő 2007-ben még ellenzékben igencsak az orosz befolyás ellen kardoskodott, a 2008-ban a Déli Áramlattal kapcsolatos megállapodást pedig puccsnak minősítette. A Bloomberg arra is emlékeztet, hogy Orbán két évtizedig gyanúsan figyelte az orosz motivációkat. A mostani megállapodás a hírügynökség szerint az mutatja, hogy Putyin a volt Szovjetunió területén kívül is képes az energiahordozókat kontroll alatt tartani. A 14 milliárd dolláros üzlettel Putyin megnyerte Orbán szövetségét – írja a Bloomberg.

Orbán és Putyin Moszkvában

Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

A hírügynökségnek Deák András, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) külső munkatársa elmondta, hogy nem volt semmilyen jele annak a kormányváltás előtt, hogy Orbán ilyen irányba mozdítaná a kapcsolatokat, inkább rendíthetetlenül oroszellenes volt a politika. Hirtelen a legnagyobb ellenség vált a legjobb üzleti partnerré, ez 180 fokos fordulatot jelent – fejtette ki Deák.

A hírügynökség megemlíti, hogy a paksi bővítés lehetőséget teremt a Roszatomnak is, mely majd építené a két új blokkot, a cég eddig az Európai Unión (EU) belül zömében csak szovjet technológiájú erőművek számára szállított fűtőanyagot, nem volt igazán aktív új erőművek építésében.

Lilit Gevorgyan, az IHS Global Insight közgazdásza szerint ugyanakkor Magyarország helyzetét nem lehet például Ukrajnáéhoz hasonlítani, mivel Magyarország az EU tagja és rendezett államháztartással rendelkezik. A közgazdász szerint ez egy üzleti megállapodás, mely mindkét fél számára jól hangzik.

Az orosz befolyás helyreállítása

A Financial Times brit lap a megállapodást úgy értékeli, hogy ez egy újabb elem abban a sorban, amivel Oroszország energia- és pénzügyi befolyását igyekszik helyreállítani Kelet-Európában. A magyarokkal történő nukleáris megállapodás azok után jött, hogy nemrég az oroszok 15 milliárd dolláros hitelt nyújtottak Ukrajnának – emellett pedig csökkentették az orosz gáz árát – és 2 milliárd dolláros kölcsönt Belorussziának. A brit lap is 180 fokos fordulatról beszél, felidézik, hogy a Fidesz korábban élesen kritizálta a szocialista kormányzatot, amiért nem voltak képesek diverzifikálni az ország energiaellátását. A Financial Times megjegyzi, hogy a megállapodás Oroszországnak segít abban, hogy a Roszatomot olyan céggé fejlessze az atomipar területén, mint a földgáz esetében a Gazpromot.

A megállapodás a brit lap szerint azt is jelenti, hogy a következő években is Oroszország biztosítja majd az energiaigényünk jelentős részét, az oroszok Magyarország olaj- és földgázigényének háromnegyedét biztosítják. A Financial Times is ellamentál azon, hogy a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszállítási szerződés esetleges újratárgyalásánál elért kedvezőbb ár segítheti Orbánt az energiárak további csökkentésében.

A Reuters a téma ismertetése mellett megszólaltatja Ámon Adát, az Energiaklub igazgatóját, aki szerint a fő kérdés az, hogy most van-e szükség a bővítésre, és miért kellett ezt ilyen gyorsan végigvinni. Szerinte ezt a döntést túl korai volt most meghozni. Ámon hozzátette, hogy 2008 óta csökkent a teljes magyar energiafogyasztás (a villamos energiával együtt). A nukleáris fűtőanyagot, a földgázt és a kőolajat is Oroszországtól vásároljuk, így a legtöbb energiaforrásunk onnan érkezik – fejtette ki az Energiaklub igazgatója. Ámon ezzel arra reagált, hogy Lázár szerint a megállapodással Magyarországon nem fog jobban függeni Oroszországról.