Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson – írja az Interfax orosz hírügynökség. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden rövid hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel több fontos kérdést is áttekintettek, ennek képezi részét a Paksról szóló aláírás.

Az aláíráson az ITAR-TASSZ állami hírügynökség jelentése szerint jelent volt az orosz állami atomenergetikai cégnek, a Roszatomnak a vezetője, Szergej Kirijenko, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetője, Németh Lászlóné is.

Orbán leparolázott Putyinnal

AFP / Aleksey Nikolsky

Putyin elmondta, hogy a megállapodás két új reaktor építését írja elő, mellyel megduplázódhat a magyarországi nukleáris kapacitás. Az orosz elnök elmondta, hogy az új blokkok nem csak nyereséget hoznak, hanem új munkahelyeket is teremtenek és társadalmi szempontokat is promotálnak, aki hozzátette, hogy a beruházás 1 milliárd dollár adóbevételt is hozhat. Putyin az MTI tudósítása szerint hozzátette, hogy az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége.

Az ITAR-TASSZ tudósítása szerint a a Roszatom vezére a megállapodás aláírása után bejelentette, hogy a beruházás orosz hitelből valósulhat meg, ennek összegét ugyanakkor még nem határozták meg. Kirijenko elmondta, hogy már a végső fázisban van a hitelről és annak feltételeiről történő megállapodás a két ország pénzügyminisztere között, annak általános határértéke 10 milliárd euró, de Kirijenko szerint a hitelfelvétel ennél kevesebb lehet. A 10 milliárd eurós hitelről szóló értesülést a Reuters is megerősítette (egyes helyeken 10 milliárd dollárról írnak).

A megállapodásról az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor azt mondta: kiváló megállapodást kötöttek. 

Lázárnak ez "az évtized üzlete"

A témában Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is sajtótájékoztató tartott Budapesten. "Megtérülő beruházás lesz, mert az orosz állammal kötött megállapodás olcsó áramot biztosít a magyar gazdaságnak" – mondta a hvg.hu megtérülésre vonatkozó kérdésére. Az államtitkár közölte, hogy az általa vezetett munkacsoport és a kormány a teljes magyar gazdaság versenyképességét vette figyelemben az orosz állammal kedden tető alá hozott konstrukció kialakításánál, amire Lázár szerint az Európai Bizottság (EB) előzetes jóváhagyását adta. Bár többször hangsúlyozta, hogy a két ország közötti megállapodás nem üzleti jellegű, a beruházás teljes gazdasági haszna, hosszú távú jellege miatt szerinte ez "az évtized üzlete".

Az államtitkár elmondása szerint már biztos, hogy két, egyenként 1200 megawattos blokk épül majd, és azt az orosz Roszatom építi meg. De Lázár szerint a beruházás 40 százaléka - az alvállalkozók révén - magyar cégeknek fog jutni. A politikus hangsúlyozta: az építkezés 10-12 milliárd euróba kerülhet, ennek 80 százalékát fedezné az orosz államközi hitel, a maradék 20 százalékot Magyarországnak magának kellene előteremtenie. [Ez mai árakon számolva 600 milliárd forintot jelent, ami viszont több, mint amennyiért 2010-ben, a MaNyup kasszák államosított pénzéből a kormány visszavásárolta a Mol oroszoknál lévő részesedését - a szerk.] Mint mondta, az erőmű magyar tulajdonban marad, azaz nem a török modellt valósítják meg, ahol az oroszok üzemeltetik az általuk épített reaktort, cserében a török állam garantált áron felvásárolja tőlük az áramot.

Szerinte a beruházás évi szinten akár 1 százalékos GDP emelkedést is hozthat, és 10 ezer új munkahelyet is teremthet. Arra a kérdésre, hogy mikor teszik az első kapavágást, az államtitkár azt mondta, a Rosatom már idén ezer embert fog foglalkoztatni, jövőre pedig további 1500-at. Mint elmondta, a tervek szerint 2023-ban kell munkába állnia az első új blokknak. Arról Lázár nem beszélt, hogy ki venné fel a hitelt (a kormány, vagy valamelyik állami cég), és egyelőre nyitva áll az a kérdés is, hogyan teremtik elő ezt a 20 százalékos önrészt. Budapest ugyanakkor arra törekszik az államtitkár szerint, hogy a beruházás utolsó szakaszában kerüljön sor erre. Azt mondta, a hitelszerződés még "lezárulási szakaszban van", de a szerződés részleteiről azt még elárulta, hogy terveik szerint az erőmű elkészültét követően kezd majd a magyar állam törleszteni, így addig ez nem terheli a költségvetést.

Lázár a konstrukció piaci megtérülésére vonatkozva elmondta, hogy ez nem egy üzleti szerződés, a cél az, hogy olcsó áramnak köszönhetően a magyar gazdaság és a döntően német tulajdonú hazai ipar versenyképesen tudjon termelni, mert ha 2037-be az előírásoknak megfelelően leállna Paks, akkor az számításaik szerint 20-30 százalékkal megemelné az áramárakat, ennek jó része pedig importból származna, ami növelné kitettségünket.

"Egyre nagyobb élvezet"

Lázár az orosz-magyar kormány kapcsolatát jellemezve elmondta: "Ez egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre nagyobb élvezetet biztosít a feleknek" – hangsúlyozta az államtitkár, aki a kapcsolatok 2010 óta tartó alakulását jellemezte így. Az államtitkár hozzátette, hogy nem csak orosz közreműködéssel és technológiával épülnek az új blokkok, hanem az építéshez szükséges pénzt is Oroszország teremti elő, ugyanis Magyarország és Oroszország hitelszerződést köt, Moszkva államközi hitelt biztosít, ami 30 éves futamidejű és ami Lázár szerint a jelenleg elérhető piaci hiteleknél kedvezőbb kamatozású, és az államtitkár szerint, hogy a kormány garanciákat akar kikötni a további tárgyalások során annak érdekében, hogy ez később is így legyen.

Két új orosz blokk jöhet Paksra

Túry Gergely

A megállapodást ismertető államtitkár elmoondta, hogy amióta ő kormányüléseken jelen van, fel sem merült tender kiírása. Lázár azt állította: a Moszkvába vitt szerződések tervezetét előzetesen megmutatták az Európai Bizottság energetikai biztosának - ez kötelessége is egy uniós tagállamnak ilyen szerződések esetén -, amely rábólintott a konstrukcióra, így arra is, hogy Magyarország nem ír ki tendert. Lázár úgy fogalmazott: az EU az ügyben "nem emelt vétót".

Arra a kérdésre, hogy az oroszokkal kötött együttműködésnek nincs-e nemzetbiztonsági kockázata, az államtitkár úgy válaszolt: ha Magyarország energiaimportja tovább nőne, akkor is döntően orosz áramot kellene venni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország és Magyarország között 1966 óta létezik egy megállapodás, és Lázár szerint "a magyar kormánynak nincs oka arra, hogy ezt az együttműködést feladja".

Miután Lázár folyamatosan a magyar előnyökről beszélt, arra a kérdésre, hogy a bővítés és ez a konstrukció miért jó az oroszoknak, az államtitkár azt mondta, hogy ezt egy Putyinnal folytatott háttérbeszélgetésen kellene megkérdezni. Azt azonban hozzátette, hogy szerinte az oroszok saját technológiájuk exportjára törekednek az utóbbi évek kevésbé sikeres akciói – Szlovákia, Csehország, Bulgária, Egyesült Királyság – után.

Az államtitkár hozzátette, hogy Orbán Viktor az államköz megállapodás mellett három további szerződéssel utazott Moszkvába, ezek pedig az új blokkok építési, üzemeltetési és üzemanyaggazdálkodási szerződései. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az oroszok végzik az építés kivitelezését, de a tervek szerint az elkövetkező 20 évben ők biztosítják a nukleáris fütőanyagot, továbbá szintén ők gondoskodnak a rádióaktív hulladék elszállításáról és kezeléséről. Lázár szerint az erre vonatkozó megállapodás 20 év után meghosszabbítható.  

Lázár János szerint a szerződéseket a kormány be fogja mutatni a parlamentnek is, továbbá hangsúlyozta, hogy Orbán Moszkvában nem kötötte össze a többi ügyet a paksi bővítéssel. Így nem állapodott meg szerinte a miniszterelnök a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszerződésről sem. Sőt újságírói kérdésre az államtitkár kérdéssel válaszolt: "biztos, hogy szükség van egy újabb hosszú távú gázszállítási szerződésre?" Mint fogalmazott, a magyar kormánynak az volt a stratégiája, hogy a paksi bővítést minden más ügytől külön tárgyalja, az oroszok részéről ne legyen "árukapcsolás", így szerinte a gáztározók kérdése sem került elő.

Ha a témában írt hátterekre is kiváncsi, olvashatja azokat itt és itt is.