Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám
Tetszett a cikk?

Felpörgetné a magyar húsok kínai exportját a kormány. Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár szerint hamarosan indulhat a sertés- és baromfiexport a távol-keleti államba, a szektor szereplői ugyanakkor konkrétumokról még nem tudnak. Mindenesetre a Kínában megállapodásokat nyélbe ütő magyar cégek és szervezetek között élelmiszer-ipari vállalkozás, cégcsoport vagy bármilyen szervezet nem szerepel.

Kiadja az engedélyeket Kína a magyar sertés-, kacsa-, liba és nyúlhús exportjára – nyilatkozta hétfő reggel Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár az M1 Ma Reggel című műsorában. Orbán Viktor pekingi látogatása során több üzleti megállapodás is született kínai és magyar cégek között. Arról azonban eddig nem derültek ki pontos részletek, milyen területeken várható együttműködés a két ország között a közeljövőben.

A megállapodások nyomán – amelyek közül tizenhetet vállalkozások kötöttek – tovább bővülhet a magyar export az államtitkár szerint – igaz, élelmiszer-ipari társaság nincs a szóban forgó 13 magyar szervezet között. Legalábbis ez derül ki az államtitkárság lapunknak küldött válaszából.

A Kínában megállapodók

Az érintett cégek a környezetvédelem, a városfejlesztés, vízügy, szennyvízkezelés, építészet, boripar, kutatás-fejlesztés, gépjárműipar, informatika területén érdekeltek.

A megállapodó szervezetek: EximBank Zrt., Trigránit Zrt., HITA, MKIK, Magyar Vízipari Klaszter, Budapesti Fővárosi Vízművek, Evopro Holding Zrt., Organica Zrt., Középület-tervező Zrt., Tradeland Kft., Rád-Ikon Kft., Mirrotron Kft.

Knorr Bremse Gépjárműipari innovációs konzorcium, K36 Group of Companies. 2012-es statisztikai adatok szerint 770 magyar cég szállított Kínába, legfontosabb exporttermékeink gépjárműipari termékek, főleg belsőégésű motorok és egyéb járműalkatrészek.

Bejelentés van, konkrétum nincs

Megkeresésünkre több ágazati szereplő is megerősítette, vannak tervek a magyar hús Kínába irányuló exportálására, konkrét megállapodásról azonban egyik érintett cég sem tudott beszámolni. A főleg liba-, és kacsafeldolgozással foglalkozó Integrál Zrt.-nél megerősítették, hogy ők is érdekeltek a kínai-magyar együttműködésben. A kiskunfélegyházai vállalkozás képviselője megkeresésünkre azt válaszolta „mi örülnénk a legjobban, ha ez a bejelentés igaz lenne, de konkrét megállapodásról és az export engedélyezéséről nincs információnk”.

A Baromfi Termék Tanácson (BTT) belüli Kacsa- és Lúdszövetség titkára, Látits Miklós szerint a mostani megállapodás előtt is volt már számottevő magyar export a Távol-Keletre, így Kínába is. „Tajvanon keresztül már eddig is érkezett magyar lúd- és kacsahús Kínába, ezen belül leginkább az úgynevezett csontos húsok (pl.: láb, fej) a kelendőek a kínaiak körében – tette hozzá Látits. Ez kapóra jön a magyar tenyésztőknek, hiszen Európában nincs jelentős kereslet az állatok csontos húsrészei iránt.

A Kínában megállapodók

Az érintett cégek a környezetvédelem, a városfejlesztés, vízügy, szennyvízkezelés, építészet, boripar, kutatás-fejlesztés, gépjárműipar, informatika területén érdekeltek.

A megállapodó szervezetek: EximBank Zrt., Trigránit Zrt., HITA, MKIK, Magyar Vízipari Klaszter, Budapesti Fővárosi Vízművek, Evopro Holding Zrt., Organica Zrt., Középület-tervező Zrt., Tradeland Kft., Rád-Ikon Kft., Mirrotron Kft.

Knorr Bremse Gépjárműipari innovációs konzorcium, K36 Group of Companies. 2012-es statisztikai adatok szerint 770 magyar cég szállított Kínába, legfontosabb exporttermékeink gépjárműipari termékek, főleg belsőégésű motorok és egyéb járműalkatrészek.

A nyulakat a Relax Rabbit nevű különleges módszer szerint stresszmentes körülmények között tenyésztő Retrabbit is szívesen szállítana a kínai piacra – erősítette meg a hvg.hu-nak a cég tulajdonosa, Sándor Ferenc. Sándor beszámolt arról, hogy a közelmúltban tárgyaltak a kínai exportról, ám konkrét szerződést még nem hoztak tető alá. A Retrabbit vezetőjének szavai egybecsengenek a Lúd- és Kacsaszövetség információival, miszerint főleg a csontos, Európában alig fogyasztott húsok terén lehet piaca a magyar termékeknek.

A nyúltenyésztő Retrabbit leginkább a német nyelvű országokban (Németország, Ausztria, Svájc) értékesít, ám a tulajdonos, Sándor Ferenc hozzátette, az orosz piacról is egyre inkább érezhető az érdeklődés a magyar nyúlhús iránt. A magyar lúd- és kacsaexport is ugyanezekbe az országokba jelentős, de ebben az ágazatban az eladott termékek 90 százaléka az unión belül marad.

 Sertés: jöttek és mentek a kínaiak

Még érdekesebb a magyar sertéshús-export kérdése. A kormány többször is hangsúlyozta, hogy szívén viseli a haldokló sertéságazat életre keltését. Január 1-jétől lépett érvénybe az élő- és félsertés áfájának 5 százalékra csökkentése, a kormány főleg ettől a döntéstől várja a sertéspiac versenyképesebbé tételét. A sertéságazati stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri megbízott amellett az MTI-nek korábban azt mondta, hogy „középtávon jók a hazai sertéstenyésztők piaci lehetőségei, mert a Távol-Keleten komoly igény van a sertéshúsra.” Juhász Anikó, a Magyar Állattenyésztők lapjában megjelent 2013-as elemzése is azt a következtetést vonta le, hogy az exportértékesítés egyre fontosabb tényező a sertéságazat stratégiájában.

MTI / EPA / Rolex Dela Pena, pool

De mit jelenthet egy esetleges Kínával való megállapodás a magyar sertéságazatnak, vannak-e erre vonatkozó tényleges lépések? A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, Éder Tamás azt mondta, hogy bár 2012-ben a kínaiak átvizsgálták azokat a magyar üzemeket, amelyek korábban jelezték exportálási szándékukat, nem történt előrelépés, az engedélyek ugyanis azóta sem jöttek meg.

Dubaj a horizonton?

Kína mellett volt szó korábban arról is, hogy Dubajba is növelnénk a húskivitelt. Kövér László még 2012 februárjában tett látogatása alkalmával beszélt arról, hogy közelebbről kell tanulmányozni az iszlám szokásoknak megfelelő halal húsvágás módszerét, mert akár a húskivitellel is növelhetjük az arab országba irányuló exportunkat.

Az exportra kínált magyar hús legnagyobb felvevőpiacát jelenleg az EU tagországai jelentik. Éder Tamás szerint hazai sertéshúsból tavaly körülbelül 120-130 ezer tonnát exportáltunk, ennek 25-25 százalékát értékesítettük Olaszországban és Romániában. Japán és Oroszország jelent még komoly tényezőt ebben az ügyben 7-7 százalék részesedéssel, bár utóbbi egyelőre nem oldotta fel az EU-ból származó, sertéshúsból készült termékek behozatali tilalmát.

A jelenlegi helyzet azt mutatja, azzal együtt sem lehet konkrétumokról beszámolni a magyar hús kínai exportjáról, hogy a magyar termelők szívesen megjelennének a távol-keleti piacon.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!