Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Magyarország a 2,7 százalékos gazdasági növekedésével Közép-Európában a leggyorsabban növekvő gazdaság, az Európai Unió 28 tagállama közül pedig a negyedik - mondta Navracsics Tibor. Ez büszkeségünk, de egyben szomorú tény is, mert azt jelzi, hogy Európa még mindig növekedési válságban van - jegyezte meg.
A miniszter szerint a magyar export közel nyolcvan százaléka az Európai Unióba irányul, ami kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdaságot. Ezért a kormányzat célkitűzése, hogy az EU-n kívüli export, amelynek aránya jelenleg 20-21 százalékos, a következő időszakban 30-33 százalékra növekedjen.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter jelezte, hogy a kormányzat a következő uniós fejlesztési ciklusban a mikro-, kis-, és középvállalkozások fejlesztésére koncentrál, mivel csak az erős helyi gazdaságok biztosítanak további gazdasági növekedést és teremtenek új munkahelyeket. Önmagukban a nemzetközi vállalatok nem képesek életben tartani a magyar gazdaságot, nem képesek annyi munkahelyet biztosítani, amennyire szükség van - mondta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy a magyar gazdaság később állt fel a gazdasági válságból, mint Németország. Ez szerinte egyebek között az alacsonyabb hatékonyság, a transzformális veszteségek (például a devizahitelezés leállítása, a PPP programok leállítása, az önkormányzatok hitelfelvételének szűkítése, a rezsicsökkentés), valamint strukturális reformok folyamatos elmaradása és az elhibázott gazdaságpolitikai döntések miatt volt így.
A struktúraváltással azonban az ország fenntartható pályára lépett, és bármilyen kormány jön, ezt a gazdasági irányt kell követnie, mert a visszarendeződésnek számos veszélye van – hangsúlyozta.
Markovszky György kamarai elnök köszöntőjében arról beszélt, hogy Veszprém megye gazdasága a régióban a nettó árbevétel alapján 18,9 százalékot tesz ki. Ezzel elmarad Fejér és Komárom-Esztergom megyétől, amelyet az elnök a közlekedési infrastruktúra hiányával magyarázott, mivel ennek hiányában elmaradnak a nagy befektetők.
