Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Varga Mihály szerint ha ez a kormány folytatja a munkát, akkor végig kell gondolni, hogy erre az árfolyamszintre milyen gazdaságfejlesztési vagy iparfejlesztési politika építhető. Egy hosszabb távon fennmaradó gyengébb árfolyam jelentősen bővítheti szerinte az exportáló kkv-k számát.
A nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Rádióban megerősítette: a kormánynak nincs sem árfolyam-, sem kamatcélja. Hozzátette, hogy önmagában az árfolyamváltozás csak pillanatnyi előnyt tud adni az exportra termelő vállalkozóknak.
Megjegyezte ugyanakkor: "hosszú távon, ha egy gyengébb árfolyam alakul ki, akkor abban kell gondolkodni, hogy a mostani 2-3 ezres kis- és középvállalkozói kör helyett, akik exportálni tudnak, egy jóval nagyobb kör alakulhat ki, akik részben importot tudnak kiváltani, részben meg tudnak jelenni a külső piacokon. Gazdaságfejlesztésben kell gondolkodni".
Míg Olaszországban a líra volt forgalomban, folyamatosan gyengült más devizákhoz képest, mégis stabil volt a gazdaság köszönhetően a széles kis- és középvállalkozói, exportképes rétegnek – mondta. Magyarországon a miniszter szerint pont ez a réteg hiányzik. Van egy jól teljesítő multikból álló szegmens, van rengeteg jól teljesítő kis- és közepes cég, de az a köztes rész, amely a nagy és közepes vállalkozók között helyezkedne el, és exportteljesítményt hozna, az még hiányzik. Ezt a vékony réteget kell kiszélesíteni a következő években – magyarázta.
A devizahiteleket firtató kérdésre megismételte, hogy az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, és hozzátette: arra kell törekedni, hogy hosszú távon ez a rendszerkockázat megszűnjön. Az elmúlt hónapokban már 25 milliárd forintot folyósítottak az árfolyamgátas szerződésekhez, a kormány által létrehozott Nemzeti Eszközkezelő pedig már több mint tízezer lakást vásárolt meg – mondta.
A növekedést illető kérdésre azt mondta, hogy nem jó semmit elhamarkodni, de eljöhet az idő, amikor a kormány is módosít a prognózisán. Arra a kérdésre, hogy a valóságtól elrugaszkodott-e egy 2,5 százalékos, idei gazdasági bővülés, nemmel válaszolt, de hozzátette, hogy egy új előrejelzésről április-májusban a választások után felálló kormánynak kell döntenie. Megjegyezte: olyan tényezők befolyásolhatják ezt, mint az ukrajnai helyzet alakulása, ami Oroszországgal együtt bizonytalanságot tud vinni az európai növekedési kilátásokba.
Kiemelte: a legfontosabb azonban Magyarországnak Németország, amely egyelőre nem érzi az ukrán válságot, más érintett országok, mint Lengyelország vagy Szlovákia sem változtattak még növekedési kilátásaikon.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.