Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Rádióban megerősítette: a kormánynak nincs sem árfolyam-, sem kamatcélja. Hozzátette, hogy önmagában az árfolyamváltozás csak pillanatnyi előnyt tud adni az exportra termelő vállalkozóknak.
Megjegyezte ugyanakkor: "hosszú távon, ha egy gyengébb árfolyam alakul ki, akkor abban kell gondolkodni, hogy a mostani 2-3 ezres kis- és középvállalkozói kör helyett, akik exportálni tudnak, egy jóval nagyobb kör alakulhat ki, akik részben importot tudnak kiváltani, részben meg tudnak jelenni a külső piacokon. Gazdaságfejlesztésben kell gondolkodni".
Míg Olaszországban a líra volt forgalomban, folyamatosan gyengült más devizákhoz képest, mégis stabil volt a gazdaság köszönhetően a széles kis- és középvállalkozói, exportképes rétegnek – mondta. Magyarországon a miniszter szerint pont ez a réteg hiányzik. Van egy jól teljesítő multikból álló szegmens, van rengeteg jól teljesítő kis- és közepes cég, de az a köztes rész, amely a nagy és közepes vállalkozók között helyezkedne el, és exportteljesítményt hozna, az még hiányzik. Ezt a vékony réteget kell kiszélesíteni a következő években – magyarázta.
A devizahiteleket firtató kérdésre megismételte, hogy az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, és hozzátette: arra kell törekedni, hogy hosszú távon ez a rendszerkockázat megszűnjön. Az elmúlt hónapokban már 25 milliárd forintot folyósítottak az árfolyamgátas szerződésekhez, a kormány által létrehozott Nemzeti Eszközkezelő pedig már több mint tízezer lakást vásárolt meg – mondta.
A növekedést illető kérdésre azt mondta, hogy nem jó semmit elhamarkodni, de eljöhet az idő, amikor a kormány is módosít a prognózisán. Arra a kérdésre, hogy a valóságtól elrugaszkodott-e egy 2,5 százalékos, idei gazdasági bővülés, nemmel válaszolt, de hozzátette, hogy egy új előrejelzésről április-májusban a választások után felálló kormánynak kell döntenie. Megjegyezte: olyan tényezők befolyásolhatják ezt, mint az ukrajnai helyzet alakulása, ami Oroszországgal együtt bizonytalanságot tud vinni az európai növekedési kilátásokba.
Kiemelte: a legfontosabb azonban Magyarországnak Németország, amely egyelőre nem érzi az ukrán válságot, más érintett országok, mint Lengyelország vagy Szlovákia sem változtattak még növekedési kilátásaikon.
