Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
2001-ben a magyar 18-39 év közötti fiataloknak még csak a 22 százaléka tervezett külföldi munkavállalást vagy letelepedést, ma viszont már a 33 százalékuk tervezi ezt - áll a Tárki kedden közzétett anyagában, amely a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatására épül. Az adatsor szerint a külföldi kinttartózkodást tervezők aránya 2005-ös uniós csatlakozásunk idején volt a legmagasabb, 34 százalékos.
A fiatalok között a végleges kivándorlást tervezők 2001-ben még csak 7 százalékon állnak, jelenleg (helyesebben a 2013-as adatgyűjtés idején) ez az érték 11 százalék volt, vagyis lényegében minden tizedik magyar fiatal komolyan tervezi, hogy külföldön éljen. De 2012-ben ez az érték is 15 százalékon állt.
A 39 év fölöttiek már sokkal kevésbé terveznek ilyesmit: jelenleg összesen 7 százalékuk tartja lehetségesnek, hogy külföldön dolgozzon, és csak 2 százalék gondolkodik kivándorláson.
A fiatalok és a 39 év fölöttiek abban is eltérnek, hogy mit neveznek meg célországként. Míg az idősebbnél mindhárom migrációs típus esetében Ausztria áll az első, Németország a második, Nagy-Britannia pedig a harmadik helyen, addig a fiatalok számára a sorrend változik: a rövid távú munkavállalási terveikben elsősorban Ausztria és Németország szerepel, több évre szóló külföldi munka, illetve kivándorlás tervezése esetén pedig Németország és Nagy-Britannia a két legfontosabb célország, őket pedig az Egyesült Államok és Ausztria követi.
