Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Két magyar erőműért ukrán és arab befektetők harcolnak egymással. A tiszapalkonyai és borsodi erőmű is bezárt már, de az értékesítésükre kiírt legutóbbi pályázat sikeres volt. A dolog szépséghibája, hogy a feleannyit ajánló ukránokat hozták ki győztesen, és emiatt az arab befektetők bíróságra mentek.
Eddig úgy tűnt, hogy a hetedik kísérletre végre sikerült eladni a használaton kívüli tiszapalkonyai és borsodi hőerőműveket, de a két jelentkező perre mehet a hivatalos eserményhirdetés után - írja a napi.hu.
A szír és szaúdi magánszemélyek tulajdonában levő vállalkozás, a Duna Electric Kft. 1,2 milliárdot kínált, de pályázatukat a felszámoló formai okok miatt érvénytelennek nyilvánította, és az ukránokat (akik csak 600 milliót kínáltak) mondták ki győztesnek. Emiatt a pályázók kedden a miskolci bíróságon felülvizsgálatot kértek.

A 90 megawatt kapacitású, széntüzelésű tiszapalkonyai hőerőművet és a 71 megawatt kapacitású, biomassza-alapon működő borsodi hőerőművet az egykori amerikai tulajdonosa 2011-ben zárta be. A megvételükért indított küzdelembe a gazdasági portál értesülései szerint komoly lobbierővel rendelkező cégek és üzletemberek is bakapcsolódtak.
Az ukrániok a jelek szerint a két erőmű részleges újraindításával számolnak, az arab befektetők viszont a terület rekultivációs munkálatai után egy olyan ipari parkot alakítanának ki, ahová szaúdi és öböl menti cégek telepedhetnének le.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.