Kivonult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács üléséről az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökei, amikor a jövő évi bértárgyalások szóba kerültek. Szerintük ugyanis súlyos hiba, hogy szakszervezeti vezetők szentesíteni készülnek egy olyan megállapodást, amelyben az érdekvédelmi követelések részbeni teljesítésére sincs garancia és mindössze egy „fecni” lehet belőle.

A közlemény szerint az autonómok ugyanis csak részbeni sikernek értékelik a minimálbér 105 ezer, a garantált bérminimum 122 ezer forintra tervezett emelését, mert a többi szakszervezeti követelésre nem adott a kormány érdemi garanciákat, miközben a szakszervezetek tiltakozása ellenére elfogadta a jövő évi költségvetést, s megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat. A szakszervezet szerint a jövő évi bérajánlásnak tartalmaznia kellene a közalkalmazottak béremelését is, ám ez sincs benne.

Az ASZSZ elnöke szerint annak a három kiválasztott szakszervezeti vezetőnek, akit a kormány méltónak tartott az egyeztetésre – az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok elnöke – csak akkor lenne szabad aláírnia ezt a megállapodást, ha az konkrét garanciákat tartalmazna az érdekvédők követeléseinek a teljesítésére. Ilyen például a december 31-ével megszűnő korkedvezményes nyugdíj folytatása, a munka törvénykönyve számos kifogásolt pontjának a módosítása és a sztrájktörvény lazítása. Erre azonban csak ködös, könnyen elfelejthető szóbeli, ígéretet tett a kormányzati oldal, s attól kezdve, hogy az aláírással szentesítik a felek ezt a megállapodást, semmi egyebet nem lehet számon kérni a törvényalkotókon – érvel az elnök.