A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentés tesz ismeretlen tettes ellen gazdasági titok jogosulatlan megszerzésének alapos gyanúja miatt – közölte a jegybank csütörtökön.

A Figyelő e heti számában megjelent „Túlárazott állami bankbevételek” című cikke a lap forrásaira hivatkozva utalt arra, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter levelet kapott Matolcsy György jegybankelnöktől az MKB tőkehelyzetével kapcsolatosan.

A lap forrásai szerint Matolcsy György a levélben jelezte Lázár Jánosnak, az államosított MKB felügyeletével megbízott miniszternek, hogy a bank már rövid távon sok tízmilliárdos tőkeemelésre szorul a fizetésképtelenség elkerülése miatt, és a cechnek még nem is ez lesz a vége. A Figyelő forrásai „75, majd 200 milliárdos tőkeemelési igényről tudtak”, utóbbi feltehetően a teljes cech lenne.

A Figyelő által közölt információ közel járhat a valósághoz a jegybank közleménye alapján. Az MNB a közleményben azt írja, hogy álláspontja szerint a jegybank és a Miniszterelnökség közötti információcsere során közölt az MKB-val kapcsolatos bármilyen adat az MNB által a feladatköre ellátása során megismert üzleti titkot képez. Emellett az MNB felügyeleti hatósága megvizsgálja azt is, hogy a cikkben foglalt állítások megvalósítanak-e tiltott piacbefolyásolást.

Az ügy azért is kínos lehet a kormánynak, mert a Figyelő cikke az MKB állami megvételének legnehezebben magyarázható pontjára hívja fel a figyelmet. A kormány júliusban jelentette be, hogy 17 milliárd forintért megveszi a Bayerische Landesbanktól a bankot. A bajor tulajdonos azt vállalta, hogy 270 millió euróval (kb. 84 milliárd forint) feltőkésíti a bankot az átadás előtt. A piacon viszont már akkor is többen úgy gondolták, hogy még így is olcsón megúszta a bajor tulajdonos, a kormány pedig rossz üzletet ütött nyélbe. Volt olyan elemző, aki úgy reagált nyáron a hvg.hu kérdésére, hogy a bajorok megcsinálták az év üzletét.

Az MKB Bank ugyanis évek óta masszívan veszteséges, 2010 és 2013 között több mint 400 milliárd forintos veszteséget termelt, a tulajdonosnak évente több mint 100 milliárd forintot kellett betennie a pénzintézetbe. Az már nyáron is látszott, hogy ez a lehetőség az adásvételtől a magyar államra száll, ami egyáltalán nem tűnik jó üzletnek.