Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az MSZP azt kéri, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését. Erről Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja írt Szijjártó Péter miniszternek levelet.
Mesterházy Attila a kérést azzal indokolta, hogy a minisztérium ezzel bizonyíthatja, "nem haveri-bennfentes információ alapján menekítették ki a pénzüket" a Quaestortól. Az ellenzéki képviselő szerint lényeges kérdés, hogy a tárca titkolt-e el olyan kulcsfontosságú információkat, amelyek közvetetten megkárosítottak más bennfentes információval nem rendelkező kisbefektetőket. Emlékeztetett arra, hogy a Quaestor öncsődje előtt négy nappal szüntette meg a Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzügyi vállalkozásnál vezetett számláját.
Az is kérdés Mesterházy szerint, hogy amennyiben a minisztérium előre látta a Quaestor csődjét, akkor miért várt az isztambuli és a moszkvai kereskedőház üzemeltetéséről szóló szerződések felmondásával. Miért nem tartotta a minisztérium fontosnak, hogy aggályait megossza a hatóságokkal, a közvéleménnyel, hogy ezáltal megmentse számos kispénzű ember megtakarítását is? – tudakolta a politikus.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden azt közölte, hogy sem a tárcának, sem háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről. A tárca a pénzügyi vállalkozásnál vezetett értékpapírszámláját a Buda-Cash "bedőlése" után szüntette meg, ehhez hasonlóan járt el a háttérintézményként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is, amely a tőkéjét vette ki a Quaestortól.
