A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6 százalék között ingadozott, idén áprilisban ez a korábbi kétszerese volt, júliusra pedig csak kis mértékben csökkent – mondta Sík Endre, a Tárki kutatója az InfoRádió szombati műsorában.

A teljes felnőtt magyar lakosságnak most 15 százaléka tervezi azt, hogy külföldre menne valamilyen célból, de a jelenség ennél az aránynál sokkal erősebb bizonyos társadalmi csoportokban. A szociológus szerint hagyományosan minden évben, minden hónapban azt találják, hogy a fiatalok körében a legmagasabb a külföldre készülők aránya.

Kevésbé függ viszont a kivándorlás a képzettség fokától, egyedül a szakképzettség fontos, vagyis az a csoport, akiknek olyan foglalkozása – és magasabb iskolai végzettsége van –, amivel úgy gondolják, hogy itthon nem nagyon tudnának érvényesülni, viszont külföldön jól eladható – tette hozzá a szakember.

A tanulók 45, a 25 év alattiak 39, míg a 26 és 35 közöttiek esetében 28 százalék azok aránya, akik külföldön képzelik el a jövőjüket. A Tárki kutatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezek elsősorban csak terveknek számítanak.

"De azok közül is, akik megvalósítják ezt a tervet, nagyon sokszor maguk sem tudják, hogy kint akarnak-e maradni, vagy sem. Hiszen az attól függ, hogy milyen körülmények között fognak majd dolgozni, mennyire biztos az ottani állásuk, milyen előre nem látható pszichikai terhet jelent majd az, hogy nem itthon élnek. Tehát nagyon sok mindent nem lehet előre pontosan felmérni" – közölte.

Sík Endre szerint a középfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők többségének nem az a célja, hogy Ausztriába ingázzon, hanem inkább a hosszabb távú munkavállalás és a magasabb jövedelem – részletezte Sík Endre.

A rövid és hosszú távú munkavállalás célországai változatlanul Ausztria, Németország és Nagy-Britannia, de az Egyesült Államok és Kanada is vonzó ország a magyarok számára.