Eddig nem siettünk, így ennek is rohanás lehet a vége

Az elkövetkező öt évben több mint 300 milliárd forintot jutat a kormányzat (nagyrészt uniós forrásból) az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására.
A friss statisztikai adatok szerint a zöldenergia a magyar energiafelhasználás mindössze 6,6 százalékát teszi ki, így Magyarországnak rohamtempóban, öt év alatt legalább a duplájára kell növelnie a teljesítményét e területen ahhoz is, hogy elérje a maga elé kitűzött, minimumnak tekinthető 14,65 százalékos célértéket.

A Nemzeti Reform Programban (mely az energiahatékonyság, illetve a klímavédelem területén határoz meg elérendő célokat) szereplő arányszám egyébként, más tagországok vállalásaival összehasonlítva kifejezetten szerénynek mondható, sőt, az EU-ban a magyar vállalás tekinthető a legkisebbnek. (A 14,65 százalékos megújulós részarány válllalása mellett e programban Magyarország azt is vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsájtás mértékét (a 2005-ös szinthez képest) legfeljebb tizedével növeli, miközben legalább 18 százalékos energia-megtakarítást ér el.)

Az atomerőmű nem zöld

AFP / Patrik Stollarz

A reform az a minimum

A zömmel szervezetfejlesztést és folyamatracionalizálást, illetve igazgatásszervezést végző Multicontact Consulting szakértői szerint a 2020-as kormányzati cél megvalósításában vélhetőleg központi szerpee lesz a KEHOP-ból (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) energetikai fejlesztésekre fordítható, mintegy 308 milliárd forintnak. Ehhez társulnak majd a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) energetikai K+F+I és a vállalkozások energetikai pályázatai, valamint a TOP (Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program) a kevésbé fejlett régiók megújuló energiafelhasználását ösztönző felhívásai.

„Az a diverzifikált energiahálózat, amelynek kiépítéséhez a KEHOP is nagyban hozzájárul, hatalmas lépést jelentene a hazai energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Mindez pedig nem csak a klímavédelemben, de az energiaimport csökkentése révén a magyar külkereskedelmi mérleg, valamint a fogyasztói energiaárak szempontjából is jelentős előnyöket eredményezhet” – véli Kocsis Zsuzsanna, a Multicontact Consulting szakértője.

3+1 tétel

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 3+1 területen újíthatja meg a magyar energiagazdálkodást.

A program egyrészt a megújuló energiaforrásokra épülő energiatermelő üzemek létesítésével és korszerűsítésével, valamint ezek országos hálózatba való integrálásával bővítené a hazai zöldenergia-termelést. Másrészt az épületenergetika kap fajsúlyos szerepet, amely az egyes köz- és lakóépületek hőtechnikai és hőveszteségi kondícióinak javítását célozza a szigetelési és világítási rendszerek fejlesztésén keresztül. Harmadrészt pedig a távhő és hőellátó rendszerek modernizációját említhetjük, amely a hálózati veszteségek csökkentése terén a szigetelési és infrastruktúrafejlesztési munkákon túl a különféle telemechanikai – új típusú, a villamosenergia- és üzemirányító rendszerről valós idejű információkat biztosító – eszközök bevezetését is magába foglalja.

Mindezek mellett a KEHOP szemléletformálási programokat is indít a fenti újítások megismertetése céljából. Ami mind a három intézkedési tervben egyaránt központi jelentőségű célkitűzés, az a megújuló energiaforrások megnövelt arányban való lakossági, vállalati és közszférabeli felhasználása. A KEHOP és a Nemzeti Reform Program ennek érdekében ösztönözné a víz-, szél- és napenergia fokozott kiaknázása mellett a biomassza és biogáz, valamint a hazánk adottságai révén nagy potenciált jelentő geotermikus energia felhasználását.

Kocsis Zsuzsanna szerint a kritériumok teljesítése nagy kihívást jelent a hazai energiaszektornak technológiai, szabályozói és hálózatszervezési, illetve folyamatmenedzselési szempontból. "Mindezeknek akkor tud Magyarország megfelelni, ha már rövid távon komoly szemléletváltás megy végbe a hazai energetikában" – tette hozzá a szakértő.