Aki eddig nem szerette meg a bankkártyás fizetést, annak lassan nem is érdemes kártyát igényelnie, mert hamarosan felváltja az okostelefon. Ezeket nemcsak online vásárlásokra, számlák kifizetésére vagy pénzátutalásra lehet majd használni – ahogyan gyakran már ma is –, hanem a valós, fizikai térben, boltokban, éttermekben, taxiban is képes lesz hasonló kommunikációra a terminálokkal vagy a pénztárgépekkel, mint a bankkártya.

Három év múlva már évi 195 milliárd darab kereskedelmi tranzakciót bonyolítanak le okostelefonokkal és tabletekkel a földgolyón, s csak az előbbi kütyüből 2,6 milliárd lesz a világon – hangzott el a minap a MasterCard kártyatársaság varsói, jövőidéző tájékoztatóján. Már egy 2012-es kutatásból az derült ki, hogy az amerikaiak 60 százaléka szívesen elfelejtené nemcsak a készpénzt, hanem a bankkártyát is, és csak szeretett telefonjával fizetne – hangsúlyozta George Simon, a MasterCard közép-kelet-európai régiójának vezetője. Az újabb iOS rendszerű telefonokkal az Egyesült Államokban már egy éve, Londonban pedig július óta lehet fizetni, például a metróban (ApplePay alkalmazás).

Fizetés telefonnal Londonban

AFP / DPA / Teresa Dapp

Valamennyi kártyaelfogadó helyen használható applikációt fejlesztett ki a minap a mobiltelefonok háromnegyedére jellemző Android rendszerű Samsung (Samsung Pay), amit az USA-ban és Dél-Koreában próbál ki. Jóllehet a bankkártyák helyettesítésére a legkézenfekvőbb megoldás a mobil, más digitális kapcsolatteremtésre alkalmas eszköz is szóba jöhet, például a karóra, de akár egy kiokosított mosógép is; már amennyiben a használat praktikusságától eltekintünk.

Budapesten és Közép-Kelet-Európa más városaiban ma még csak elvétve lehet a boltokban a bankkártyán kívül bármilyen más pénzhelyettesítő eszközzel fizetni, viszont ebben a régióban lehet a leggyorsabb a fejlődés – bizakodott a varsói összejövetelen David Dechamps, a kártyatársaság fejlesztésekért felelős igazgatója. A változások előszobájának tartott „érintés nélküli” (contactless) technika például páratlanul gyorsan terjed a térségben: Csehországban az összes kártyás fizetés 61 százalékát, Lengyelországban 41 százalékát, Magyarországon és Szlovákiában pedig majdnem a 30-30 százalékát így végzik. Magyarországon – ez pedig már az MNB statisztikájából tudható – az összes bankkártya majdnem fele, 4,2 millió darab ilyen, a kereskedőkhöz kihelyezett termináloknak (POS) pedig az 55 százaléka. Az érintés nélkül is kommunikáló plasztikot nem kell a terminálba helyezni, csak az „olvasójához” érinteni, a fizetéshez semmilyen kódot nem kell megadni, és aláírás sem szükséges, ám az egy-egy vásárlás értéke és az összes napi tranzakció száma egyelőre limitált, ami persze a vásárló számára bosszantó lehet. Ha netán ellopják a kártyáját, akkor pedig azzal kell szembenéznie, hogy korlátlanul lehetne garázdálkodni vele. Legalábbis, amíg le nem tiltja.

Nyitott kérdés, hogyan garantálják a fejlesztők a fizetési funkcióra felkészített mobiltelefonok tulajdonosainak a biztonságot. A Samsungnál például azt mondják, mielőtt a telefont a terminálhoz érintené a vásárló, a saját ujjlenyomatával azonosítsa magát a mobil képernyőjén. A jövő nem az ügyfelet hosszú számsorokkal, elfelejthető és elleshető kódokkal, irritáló körülmények között azonosító eszközöké, hanem olyanoké, amelyek a saját, egyedi jellemzői – az ujjlenyomata, a retinája, az arca vagy a hangja – alapján ismerik fel. Ezek a megoldások elvben léteznek már a legújabb és legdrágább mobiltelefonokon, de a magyarországi bankok ügyfelei még nem élvezhetik.

Különösen az online vásárlásoknál jelentene sokat az újfajta azonosítás, ahol a bankkártya szokásos ellenőrzési metodikája – kártyaszám, lejárat, a hátsó oldalon található háromjegyű azonosító – többféle visszaélésre is lehetőséget ad. Idén, csak a második negyedévben ötmillió darab internetes vásárlást bonyolítottak le a hazai kibocsátású bankkártyák tulajdonosai összesen 52 milliárd forint értékben – azaz három hónap alatt minden második magyar vásárolt a neten, átlagosan több mint tízezer forintért. Azt viszont nem tudni, közülük hányan használták a hagyományos módon a bankkártyájukat, és hányan fizettek a biztonságosabb és kényelmesebb mobiltelefonos alkalmazások valamelyikével.

A mobiltelefonos megoldások közös jellemzője, hogy ha ellopják is a telefont, sokra nem mennek vele. Hiába kell ugyanis az – egyelőre teljesen ki nem küszöbölhető – bankkártyát a telefonra regisztrálni, abból a kártya adatai utóbb nem olvashatók ki (a rendszer átalakítja azokat). Ma már egyébként elvben az is lehetséges, hogy az adatokat nem a telefonban, hanem „felhőben” őrzik – büszkélkedtek az erre a speciális adatátviteli technikát fejlesztő, s azt Hollandiában Android rendszerű telefonokon az ING Bankkal közösen tesztelő Mastercardnál.

A Magyarországon elterjedt két alkalmazás, az FHB közreműködésével létrejött MasterCard Mobile (amivel egyébként e bank felhagy) és a gyakorlatilag egyeduralmi pozícióban lévő OTPay közös jellemzője, hogy fizetéskor a „csatlakozáshoz” a mobiltelefon számát, a fizetés elindításához pedig kizárólag egy speciális, hatjegyű, úgynevezett mPIN nevű kódot kell megadni a telefonon (s nem külső eszközön). Erre a kódra sem árt vigyázni, és az elfelejtése is kínos lehet, de az adott mobiltelefonon kívül sehol másutt nem használható, és nem kapcsolható össze a bankkártyával úgy, mint a négyjegyű PIN kód, ami például a készpénzfelvételhez szükséges. Ha valaki mégis úgy lopna el egy mobiltelefont, hogy a számát és az arra regisztrált bankkártyához tartozó mPIN kódot is elleste, a bank blokkolja a telefon fizetési funkcióját. A kártyát nem kell letiltani, biztonságosan használható tovább.

Tárca helyett telefon

AFP / Jonas Hamers

A magyarországi mobilfizetések egyelőre a virtuális kereskedelmi térre, az online vásárlásokra jellemzők, az üzletekben még csak kísérleteznek a pénztáraknál a telefonos vagy karórás fizetéssel, például a Spar áruházláncban. Pedig ezt elvileg valamennyi contactless terminálos üzletben meg lehetne tenni. Áttörést hozhat ebben az OTPay és a MasterCard legújabb, Masterpass nevű mobiltelefonos alkalmazásának az összekapcsolása. Így az OTPay rendszerbe regisztrált MasterCard, Visa vagy American Express kártyák tulajdonosai a mobiltelefonjukkal 24 országból 250 ezer kereskedőnek indíthatnak fizetést. (Hasonló szolgáltatást Lengyelországban a Raiffeisen Bank nyújt). Ezek még zömmel világszerte online vásárlások, de például az Egyesült Királyságban 112 japán Wagamama étteremben lehet már a MasterPass alkalmazással fizetni. A vendég folyamatosan látja a telefonján, hogyan áll a számlája, s amikor végzett, azonnal fizethet, ami komoly előny egy rövid ebédszünetben vagy színházi előadás előtt. Ha pedig a fogyasztását külön-külön fizetni vágyó, nagy társaság ül az asztalnál, nem kell fél óráig bogarászni a hosszú számlát – ki-ki a saját mobiljára kapja a cechet.