A Youthonomics párizsi székhelyű ifjúságkutató intézet jelentése szerint Magyarország a második legrosszabb ország az Európai Unióban a fiatalok kulturális, szociális és gazdasági kiteljesedése szempontjából. 64 országot vizsgáltak 59 kritérium alapján, figyelembe véve a fiatalok munkanélküliségét, gazdasági lehetőségeit, az oktatás színvonalát és annak költségeit, a háztartási költségeket, a választott vezetők életkorát, egészségi állapotukat és általános elégedettségüket.

A jelentés felvetése szerint meglehet, hogy a legnagyobb küzdelem generációs természetű, vagyis az idősebb korosztály szeretné megtartani szerzett előnyeit a fiatalokkal szemben, akik újraírnák a játékszabályokat. Sok ország azonban másként próbál reagálni ezekre a folyamatokra, kiteljesedési lehetőséget nyújtva a fiatalok számára, köztük a legsikeresebb ország Norvégia – más balti államok is szorosan követik –, illetve Svájc, Kanada, Ausztrália is kimondottan támogatja a fiatalokat, illetve a 10 évre előre vetíthető kilátásaik is pozitívak.

Az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban lehangolók a kilátások, azonban Magyarország több mutatóban is átlag alatti eredményt produkál a jelentés szerint. Egyik jellegzetesség a fiatalok átlagos jövedelmei az összlakosság átlagos jövedelmének viszonyában a mutatott teljesítmény és a pénzügyi elismertség rossz aránya, ebben a sereghajtók között vagyunk az EU-ban a jelentés szerint, épphogy előzzük az új tagállam Horvátországot, a teljes rangsorban a 34. helyen állunk. Ez nem jelenti azt, hogy katasztrofális lenne a helyzet, csak összességében mutat rossz képet, például Görögországot és Spanyolországot kiemelik abban a tekintetben, hogy sokkal jobb körülményeket tudna biztosítani a fiatalok számára a gazdasági potenciálja miatt, de a válság nem nekik kedvezett.

A fejlett gazdaságok általánosan idősebb korfával rendelkeznek, nagyobb adósságokkal és a válság miatt leromlott gazdasági feltételekkel – noha magasabb átlagjövedelmmel –, míg a fejlődő gazdaságok általánosan alacsonyabb jövedelemmel bírnak, a fiatalok politikailag sokkal aktívabbak és elkötelezettebbek, a gazdaságuk dinamikája miatt javuló kilátásokkal.

A kilátások tekintetében Magyarország a vizsgált országok hátsó harmadában található, az EU tagállamai közül megelőzzük az utolsó helyen álló Horvátországot, de Portugáliát, Szlovéniát és Spanyolországot is, sőt Belgiumot is. Érdekesség, hogy Japánt is megelőzzük, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy a japán társadalom nagyon konzervatív és hierarchikus, a fiataloknak rengeteg lépcsőt kell megmászniuk a fejlett gazdaságban a kiteljesülésért, míg nálunk elsősorban gazdasági okai vannak a rosszabb eredményeknek.

A teljes rangsor a középtávú kilátásokkal és a jelenlegi helyzettel: