Épp egy éve annak, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter átadta az idei évre szóló költségvetés tervezetét Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, és nyáron elfogadta azt az Országgyűlés. Sajnálatos módon a törvény mára teljesen elavult, sokmilliárdos tételek hiányoznak belőle. Például egy idei kormányhatározat megduplázta az uniós fejlesztések előirányzatát, 2048 milliárdra duzzasztva azt, majd 50 százalékra emelte a kormány a kifizethető előleget. De nincs előirányzata a családi otthonteremtési kedvezménynek, sőt Rogán Antal tárcája is csak egy kormányhatározattal kreált keret alapján létezik, a költségvetési törvényben nincs forrás a működésére.

Ezen szépít most a kormány, amennyiben a kiadásokat és a bevételeket egyaránt 401,3 milliárd forinttal megemeli – derül ki a Költségvetési Tanács ma közzétett véleményéből.

A Kovács Árpád vezette testület a javaslatot átengedte, így az rövidesen az Országgyűlés elé kerül. A dokumentumból kiderül, hogy a társaságiadó-bevételek 289,4 milliárd forinttal, az áfabevételek 37 milliárddal, a jövedékiadó-bevételek 29 milliárddal, az szja-befizetések 30 milliárddal, a lakossági illetékek 16,1 milliárddal, a szociális hozzájárulási adó (korábbi nevén tb-járulék) befizetések 86 milliárd forinttal nőnek.

A többletbevételekből sikálja el a kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adósságát, a pedagógusok demonstrációját túlélő intézmény 91,6 milliárd forint plusztámogatásban részesül. Némi segítséghez jutnak a szakképző centrumok, főiskolák is. Az országot járó miniszterelnök a Modern Városok-program keretében 50 milliárdot oszthat szét látogatásai során, és ugyanennyi jut a családi otthonteremtési kedvezményre. Az úthálózat fejlesztésére 69,3 milliárdot, az elővárosi közlekedés fejlesztésére 9,1 milliárdot szán a kormány. Utóbbi annyit tesz, hogy a főváros minden bizonnyal megtartja a HÉV-hálózatot, azt nem veszi át tőle a MÁV. Pluszpénzhez jutnak azok az önkormányzatok is, amelyek adósságát nem vállalta át az állam, 11 milliárd pedig „a terrorellenes intézkedések megvalósítására” megy el. További 30 milliárd tartalékba kerül.

„A főbb makrogazdasági mutatók változatlanok maradnak: a kormány továbbra is 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos költségvetési hiánnyal számol” – erősítette meg az idei prognózist a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korrekció pontos részletei majd a törvényjavaslat benyújtása után derülnek ki. Ám a GDP 1 százalékát vastagon meghaladó módosítás önmagában is elgondolkoztató: mi szükség van a 2017-es költségvetés korai elfogadására. Hiszen az nemhogy stabilitást hozna, de nehezíti a költségvetési folyamatok átláthatóságát és hitelességét.