„Lehet, az, ami az elnökcsere hátterében történik, maga a palotaforradalom. De ebben a főszereplő akkor sem Dorkota Lajos, hanem az, aki őt az elnöki székbe ültette” – summázta a hvg.hu-nak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) élén történt változásokat egy korábban a szakigazgatásban dolgozó iparági forrás.

A szakember szerint a dunaújvárosi politikus kinevezése a kormányzati működés tipikus tünete: a lojalitás számít. Az nem, hogy Dorkota Lajosnak nincsenek meg a szakmai ismeretei a minden korábbinál szélesebb körű jogosítványokkal felvértezett intézmény vezetésére, amire hét évre szóló megbízást kapott.

Pedig az előd is lojális volt

2010-ben az Orbán-kormány az energetikai szektort az alaposan megadóztatható ágazatok között azonosította, melyben egyszerre szorgalmazta az állami tulajdonszerzést, és úgymond a hatékonyabb lakossági fogyasztóvédelmet. A fejlesztési tárca élére került Fellegi Tamás az akkori elnök, a Bajnai Gordon által kinevezett Matos Zoltán tudomására hozta: ha magától nem mond le, távozását készek az alkotmány módosításával is kikényszeríteni. Így lett 2010 nyarán elnök Horváth Péterből, a szolnoki Mol egykori kereskedőjéből.

Dorokta Lajos és Orbán Viktor

MTI / Beliczay László

Az elmúlt három évben Horváth levezényelt egy hivatali átalakítást, zömmel végigvitte a közművek hivatal alá rendezését, és végül a kormány politikai szándékainak megfelelően végigjátszotta a rezsicsökkentés eddigi fejezeteit. A kinevezését követően volt egy rövid időszak, amikor úgy tűnt, hogy az Energiahivatal az elnök erős politikai támogatottságának köszönhetően képes olyan dolgokat is gyorsan és könnyen elintézni, amiért korábban a hivatal hasztalan harcolt. Aztán mindinkább az sejlett fel, hogy Horváth a fejlesztési minisztériumból érkező megrendelések végrehajtója, aki a kérések értelmét soha vonta kétségbe. Orientációját jól jellemzi az az iparági közegben ismert történet, miszerint egy alkalommal az NFM és a MEH közötti egyeztetésre késve érkezett meg, és a saját beosztottjaival szemben, a minisztériumi oldalon foglalt helyet. „Horváth a minisztériumi álláspontot egyébként is magától értetődőnek tartotta a szakmai érvekkel szemben” – mondta róla a hvg.hu-nak egy korábbi munkatársa.

Az, hogy mindezek ellenére miért kellett távoznia a hivatal éléről, nehéz megmondani. Mindenesetre a kormányfő az önálló szabályozó hatóságként áprilisban létrejött MEKH irányítását már nem vele képzelte el. A MEH jogutódjaként a MEKH a földgáz, villamos energia, távhő és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő díjszabályozás-előkészítő feladatokat látja el. Ehhez pedig önálló rendeletalkotási joggal is felruházták.

Szakmai támaszok nélkül

Dorkota Lajosnak a hírek szerint két vetélytársa is volt, ám mivel az ugyancsak fideszes Balla György (aki korábban tagja volt az Országgyűlés energetikai albizottságának és tíz éve a Nabucco-bizottság munkájában is részt vett – tehát van némi fogalma az energetikáról) nem vállalta a jelölést, és végül Fónagy János is visszavonulót fújt, mire dönteni kellett, Dorkota egyedüli jelölt maradt. Egy kormányzati forrás szerint csak az volt előre teljesen fix, hogy az új elnöknek nem kell együtt dolgoznia Horváth Péterrel, aki az MVM gázüzletágának vezetését kapta meg kárpótlásként.

Dorkota tősgyökeres dunaújvárosi: az 55 éves ügyvéd csak az egyetemi tanulmányok idejére hagyta el a vasas várost, első munkahelye a Dunai Vasműnél volt. 1992 óta egyéni ügyvéd, 1993 óta Fidesz-tag, de már a rendszerváltást követően bekerült  a megyei jogú város közgyűlésébe. Önkormányzati vonalon alpolgármesterségig vitte (1991-1994, illetve 2006-2010 között töltötte be ezt a pozíciót), 1998-ban lett parlamenti képviselő. 2011-ben a megyei kormányhivatal vezetője lett, a kormányportál szerint ugyan még ma is a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, de valójában július elsejétől már a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) irányítja – anélkül, hogy Dunaújvárosból Budapestre költözött volna.

Az nem kérdés, hogy az energiahivatali elnökök sosem voltak teljesen függetlenek a politikától, de a szakmai hozzáértés mindig elvárás volt. Ezzel szemben Dorkota Lajosnak nincs releváns energetikai tapasztalata, és egyelőre a helyettesei között sincs olyan szakmai múlttal rendelkező felső vezető, mint Matos Zoltán esetében az állami hivatali bürokráciát is jól ismerő Kovács Csaba (ma a KPMG energetikai és közüzemi igazgatója) vagy még Horváth Péter idején is az engedélyezési területet A-tól Z-ig átlátó Grábner Péter. (Az már más kérdés, hogy Grábner hivatali távozásának éppen Horváth tevékenysége volt az egyik legfőbb oka).

Dorkota Lajos mellett azonban egyelőre nincs ilyen szilárd szakmai támasz, hiába, hogy nem szólóban érkezett a II. János Pál pápa téri (volt Köztársaság tér) hivatalba, hanem vitte magával előző munkahelyéről a megyei kormányhivatali főigazgatóját, Paróczay Csabát. Vele kapcsolatban leginkább arról emlékeztek meg a híradások, hogy 2001-ben egy tévés vetélkedőben 27 millió forintot nyert, és hogy 2003-ban azért ítélték el, mert még 2000-ben,  a kisgazdák által irányított környezetvédelmi minisztérium közigazgatási titkárságvezetőjeként egy hivatali bulin italos állapotban rálőtt egy festményre. A MEKH-ben egyelőre arra sem találtak még magyarázatot, hogy mi köti az elnököt és az alelnököt így össze. De az sokakban megmaradt, amikor az öt alelnök kinevezési jogával felruházott Dorkota azt mondta, hogy "a többi négyről majd Paróczay úrral együtt döntünk".

Július végén mindenesetre még két helyettessel bővült a MEKH vezetése. Csak egyikük belső ember: a májusban még a MEH vagyongazdálkodásáról és a költséghatékonyság javításáról egy konferencián előadó Szalóki Szilvia közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes lett. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettesi pozíciót pedig a korábban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon a nemzetközi főosztályt irányító Nyikos Attilának adták.

A működőképesség határán

Az új elnök antréja ezzel együtt is dinamikusra sikerült: első hivatali napjaiban nyilvánvalóvá tette, hogy a legfontosabb feladatának a kormány rezsicsökkentési lépéseinek segítését tekinti. Ennek megfelelően ki is adta a parancsot beosztottjainak, hogy keressenek a rendszerekben tartalékokat a háztartások terheinek további csökkentése érdekében.

„Amennyiben a szolgáltatók nem hajtják végre a rendelkezéseket, akkor meggyűlik a bajuk a hivatalommal, szükség esetén jelentős bírság kiszabására is módunk van" – tudatta az elnök még a  Fejér megyei weblapon keresztül is a szolgáltatókkal. Emellett beszélt fogyasztóvédelemről, ármeghatározásról és engedélyezési hatósági feladatokról is, a hivatal függetlenséget szóba sem hozta.

Dorkota új szervezeti és működési szabályzat kialakítását is meglebegtette, ami a MEKH hierarchiában szükségesnek gondolt személyi és strukturális változásokat is problémamentesen lezongorázhatóvá teszi. Az átalakítás egy hivatali forrás szerint egyébként szakmailag indokolható is volna, mert az utóbbi években előfordult, hogy egymásnak ellentmondó határozatok is születtek, és a területi kompetenciákat sem mindenki tartotta be. A névtelenséget kérő hivatalnok elmondása szerint előbb-utóbb ki fog derülni, hogy a hivatal a működőképessége határa került. „Vannak olyan ügyeink, aminek a 60 napos elbírálási határideje is több mint fél éve lejárt, mert senki semmiért nem akar felelősséget vállalni” – meséli a szakember, aki szerint igaz, hogy az utóbbi időben a létszám bővült, de „a hivatal szakmailag teljesen felhígult" – tette hozzá.

Egy korábbi, energetikai felső vezető szerint az adatszolgáltatási rendszer működőképessége a kritikus szintre süllyedt, „a rendszer ma csak benyeli az adatokat, de semmit nem képes kiköpni". Ez szerinte önmagában brüsszeli eljáráshoz vezethet, mert nyilván azt is jelenti, hogy a rendszer az uniós adatszolgáltatásnak sem képes megfelelni. A szétzilált szervezet középvezetői között is alig maradtak mára szakmailag jól bevált, több elnöki ciklust is végigszolgált szakemberek. A villamos energia árszabályozási főosztályt vezető Békés György, és az egykori beosztottja, Farkas Edit (aki ma a földgáz árszabályozási főosztályt vezeti) kivételnek számítanak. Kettőjükön kívül csak a szakmai kommunikációt irányító Vigassy Csaba mondhatja el magáról, hogy már az ötödik elnököt szolgálja.

„Jelenleg az Energiahivatalban is minden a mainstream politikai kommunikációról szól” – magyarázta egy bennfentes szakember a hvg.hu-nak, aki szerint ez egyáltalán nem iparág-specifikus, mert az összes, korábban szakmailag mértékadó állami hivatalban is hasonlót lehet megfigyelni. „Naivitás volna számon kérni a szakmaiságot, mert ma már a MEKH is azért van, hogy leírja és legitimálja a szakmailag leírhatatlant” – fogalmazott a szakember. Ez alapján Dorkota Lajosnak nem a szakmát, hanem a politikát kell magyarázni, ami a korábbiakhoz képest a működési modell változását is jelenti.

Orbán meghosszabbított keze

A hivatali hierarchia már nem képes semmilyen kormányzati nyomásnak ellenállni, de hogy mennyi értelme volt egy politikai végrehajtót ültetni a függetlennek látszó energetikai és közüzemi főhatóság élére, előbb-utóbb ki fog derülni. Nem csak azon keresztül, hogy az erőltetett rezsicsökkentés visszahat az energetikai infrastruktúrákra, illetve a szolgáltatások minőségére, a károkat pedig már a 2014-es választások után kezelni kell. Hanem amiatt is, hogy küszöbön áll az orosz gázszerződések meghosszabbítása, miután a meglévőek 2015-ben lejárnak. A tárgyalások megkezdéséhez néhány hónapon belül össze kellene rakni egy szakmai csomagot a hivatali stábnak arról, hogy milyen tartalmú megállapodást kellene kötni az oroszokkal – amit ugyancsak felülírhat a politika.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!