Tizenhat évvel ezelőtt Mexikó piaci részesedése az Egyesült Államokban még csak 13 százalék volt, míg Kanada 24,9, Európa pedig 23,1 százalékot szerzett meg. Ez a növekedés egyértelműen az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (North American Free Trade Agreement, NAFTA) eredménye – írja a Syngenta blog alapján az Élelmiszer Online.
Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között 1992. december 17-én aláírt szabadkereskedelmi egyezmény már 1994. január 1-jén életbe lépett ugyan, Mexikónak jó néhány évre volt szüksége, hogy a tőkeszegény farmerjei biztosítani tudják az USA minőségi és szállítási igényeit. De végül megvalósult az egyezmény célja: a tagországok közötti kereskedelmi és beruházási akadályok lebontása.
Az észak-amerikai közös piac nagyjából úgy működik, mint az Európai Unió, vagyis biztosítja a tagországok áruinak és szolgáltatásainak mozgását, ehhez kapcsolódott a piac liberalizációja, valamint új munkahelyek – elsősorban autógyárak – létesítése az alacsony bérköltségű Mexikóban. A mexikói mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az ország a 12. helyen áll a világ élelmiszer-termelői sorában, és különösen a sör, avokádó, paradicsom, tequila és marhahús kivitele jelentős. A legfrissebb adatok szerint a mezőgazdasághoz köthető exportbevétel a maga 26,7 milliárd dollárjával 2015-ben első alkalommal volt magasabb, mint a turizmusé.
Trump-effekt: soha nem látott mélységbe zuhant a mexikói peso
Lapunk olvasóinak egynegyedét kifejezetten nyomasztja, hogy nincs módjában takarékoskodni nyugdíjas éveire. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég.
A Ford már Trump-érára készül: lemondták Mexikót, inkább Amerikában költik el a pénzt
A Fordot már sikerült befenyíteni Donald Trumpnak, kérdés, hogy a többi nagyvállalat mikor rendel el visszavonulót a külföldi gyártósorokról és telepíti vissza a termelést Amerikába.
