Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Horvátország minden korábbi rekordot megdöntött szaúd-arábiai fegyverexportjával, a nyugat-balkáni állam 2016 első kilenc hónapjában 83 millió euró értében adott el katonai felszereléseket a közel-keleti királyságnak, s Zágrábot az sem zavarja, hogy úgy tűnik, a fegyverek jó része az embargó alatt lévő Szíriában köt ki.
Horvátország kisöpri a még részben a jugoszláv időkből származó fegyver- és lőszerkészletét, s az export jó része Szíriába jut, s ezzel Zágráb megsérti a nemzetközi jogot, és az EU előírásait is – állítja a Balkan Insight nevű hírportálon megjelent cikkében több ismert oknyomozó újságíró.
„A válságövezetből származó videók és fényképek meggyőzően bizonyítják, hogy Szíriában rengeteg a Horvátországból származó fegyver. Horvátország már 2012-ben elkezdett katonai felszereléseket szállítani a felkelőknek. A fegyvert és lőszert Szaúd-Arábia fizette ki, a felszerelések az amerikai CIA juttatta el Jordánián keresztül a szíriai felkelőknek” – írta a Balkan Insight. A cikk szerint a milliárdos fegyverexportban más közép- és kelet-európai államok is részt vesznek, s az érintettek mindent megtesznek, hogy a szállításokkal kapcsolatos fontos információk – például a fegyverek végső rendeltetési helye – nem jussanak el a közvéleményhez.
Az információkat kerülő utakon megszerző újságírók kiderítették, hogy Zágráb 2016 februárja és szeptembere között 2600 tonna lőszert juttatott el Szaúd-Arábiának. A Balkan Insight adatai szerint 2012 óta Horvátország hatezer tonna lőszert szállított csak Szaúd-Arábiának, a lap becslése szerint ekkora súlya 750 millió Kalasnyikov-géppisztoly lőszernek van. A lőszerek mellett kézifegyverek is eljutnak Szíriába, a felkelők által posztolt képek egy részén olyan felszerelések láthatóak, amelyeket Horvátországban gyártottak.
Mivel Horvátország nem állít elő jelentős mennységben lőszert, az eladott felszerelés valószínűleg abból a készletből maradt meg, amelyet Zágráb az 1990-es évek első felében, a szerb megszállás alatt lévő horvátországi területek felszabadítása előtt halmozott fel. Ezen lőszerek jó része már akkor is törvényellenese került az országba: a délszláv háborúk idején Horvátország ellen is fegyverszállítási embargó volt érvényben, ám a horvát hadsereg néhány év alatt ennek ellenére annyira megerősödött, hogy könnyűszerrel visszaszerezte a szerbek által elfoglalt területeket.
Nem Horvátország az egyetlen, amely nagy tételben szállít fegyvereket Szaúd-Arábiának, többek között Németország és Nagy-Britannia is fontos szállító. Hollandia a közelmúltban függesztette fel szaúdi exportját, mivel valószínűnek tűnt, hogy ezen fegyverek jó része is Szíriában kötött ki.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.