Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Előző nap Észak-Korea hatalmas nemzetközi elítélést kiváltó rakétakísérletet hajtott végre. Ehhez képest a két országot, a Yalu folyón átívelő és összekötő, a régi szocialista hagyomány alapján a „Barátság Hídjának” elnevezett átkelőhelyen minden a szokások szerint zajlik. Húsz Észak-Koreából érkező kamion vár türelmesen a vámvizsgálatra. A vasércre nem vonatkoznak az ENSZ tiltásai, de a nemesfémekre, az aranyra, az ezüstre igen.
Az AFP munkatársa viszont több névtelen nyilatkozat alapján megírta, hogy az arany- és ezüstszállítmányok, minden hivatalos tiltás ellenére is átcsúsznak a határon. Itt olyan emberek dolgoznak, mind a két oldalon, akik évtizedek óta jól ismerik egymást, és persze ebből a kapcsolatból élnek. Így aztán az észak-koreai bányákból származó arany és ezüst eljut a dél-kínai Kantonba, ahol a kínai mesterek értékes ékszereket formálnak belőlük.
A világszervezet szankciói az észak-koreai szén kínai exportját valóban sújtják. A tiltás életbe lépése és kínai alkalmazása óta jelentősen csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom. De a szankció tényleges alkalmazása előtt felpörgött a széneladás, akárcsak a kínai iparcikkek észak-koreai forgalma. 2017 első hónapjaiban valóban érzékelhető a szénembargó hatása, az előző évben a széneladásból Észak-Koreának 1,2 milliárd dolláros bevétele volt. Ez a forrás idén nem lesz kiaknázható, viszont a szankciók által nem sújtott kereskedelem csaknem negyvenszázalékos növekedést mutat, a hivatalos kínai vámadatok alapján.
Az AFP által megkérdezett helyi taxisofőrök szerint a határmenti kiskereskedelem virágzik, sőt a turisták is jönnek-mennek a „Barátság Hídján”, bár lehet, hogy ők is inkább ügyes kiskereskedők, mint turisztikai élményre vágyó bámészkodók.
