Egy orosházi régészeti lelettel kapcsolatosan került elő a téma, amiről tán nem tudnak tömegek: a középkorban, a 12. században Magyarország területén muszlimok tízezrei éltek. Régészek 2004-ben kezdték el föltárni a 47-es út orosházi elkerülő szakaszának építése idején a területet, és egy települést találtak 15 ezer állati csonttal, amiből csak 24 volt sertéscsont, mondta el Rózsa Zoltán régész az MTI-nek. Ezek is egy korábbi, avar kori településről származtak. Nagyon úgy tűnik, hogy a települést muszlimok lakták, a volgai Bolgárországból származó kálizok, akik sókereskedelemmel és pénzváltással foglalkoztak.

Ők voltak itt előbb, a honfoglaláskor már éltek itt muszlimok – kálizok pedig a 11. században már biztosan. 1150–1153 között egy arab utazó már tízezerszámra észlelt nálunk muszlimokat. Orosházán, amelynek nevét először az 1400-as években említik, piacot is létesítettek, mivel Orosháza a fontos sókereskedelmi útvonal mentén feküdt. (A só a középkorban olyan érték volt, mint az arany.) Találtak a kutatók pénzváltásra használt ólomsúlyt is, és úgy fest, hogy a pénzverési alapsúly, a budai márka sem Skandináviából érkezett hozzánk, Európába, mint eddig gondolta a tudomány, és korábban.

Orosháza környékéről a tatárjárás után tűntek el a muszlimok, valószínűleg azért, mert áthelyeződtek a sószállítási útvonalak.