Az új kormány ezt az adónemet tiszta ingatlanadóvá alakítaná át, úgy, hogy tényleg csak a luxuspaloták és villák tulajdonosainak a befizetési kötelezettsége nőne. Azoké nem, akik örököltek egy nagy házat, amelyet eszük ágában sincs eladni, viszont az ingatlan értéke tőlük független okokból nő. De a kormány jobban odacsapna a gazdagság „pofátlanul” kimutatott jeleire. (Az új adónem bevezetéséről szóló vitákról a hvg.hu is beszámolt nemrég). Például a luxusjachtokra és autókra, továbbá az aranyra kivetett adóról van szó. A mesés tengeri járművek és a szuperautók megadóztatásával szinte mindenki egyetért. De az aranyra kivetni tervezett adó, amit a parlament első olvasatban már jóváhagyott, sok gazdasági szakértő szerint értelmetlen. Mert nem az igazán gazdagokat érintené.

A CPoR Devises gazdasági agytröszt adatai szerint a franciák 16 százaléka rendelkezik a napóleoni korszakból származó, de azt követően is gyártott aranyérmékkel és aranyrudakkal. Súlyban 3000 tonnáról és jelenlegi árfolyamon, kb. 100 milliárd eurónyi értékről van szó. 

De kiknek vannak aranyérméik és aranyrudaik? Jean-Francois Faure, az AuCoffre.com gazdasági portál vezetője szerint a legtöbb aranytulajdonos a 25–34 éves korosztályból kerül ki, és őket a hatvanöt felettiek követik. A két leginkább kockázatoknak kitett generációról, a fiatal pályakezdőkről és a nyugdíjasokról van szó. Az aranyhoz családi örökség útján jutott hozzá a tulajdonosok 80 százaléka. Az arany értéke ugyan változik, de a rudakkal és az érmékkel nem lehet úgy játszani a piacokon, mint a részvényekkel vagy a valutaárfolyamokkal, vagyis a nemesfém nem hoz jövedelmet. Jean-Francois Faure szerint az arany, immár évszázadok óta, afféle végső biztosíték az előre nem látható katasztrófákra – írja a párizsi Le Figaro.

 A szakértő nyílt levelet küldött a kormánypárti frakció vezetőjének. Ebben azzal érvel, hogy az arany adókulcsának már megszavazott emelése, alig 70-75 millió euróval növeli az államkassza bevételeit, miközben az általános vagyonadó átalakítása 3,2 milliárd bevételcsökkenést hoz. Persze gondolkodik a kormány a luxus adóztatásáról, de Jean-Francois Faure szerint az aranyat ki kellene vonni, a „gazdagság pofátlan jelei” kategóriából. Aranyrudai nyilván nem a munkanélkülieknek és a hajléktalanoknak vannak, de akik ezzel a végső tartalékkal rendelkeznek, messze nem tartoznak az igazán gazdagok közé. És ha a legálisan birtokolt arany kereskedelmét jobban adóztatják, a tulajdonosok kocsiba ülnek és Belgiumban adják el aranyérméiket és -rúdjaikat, ha a szükség úgy hozza. Belgiumban ugyanis nincs aranyadó, Luxemburgban és Németországban pedig sokkal kisebb az adókulcs, mint Franciaországban. Összegezve: Jean-Francois Faure szerint az aranyadóval nem a leggazdagabbakat, hanem a módosabb rétegek alsó szegmenseihez tartozókat büntetnék, vagyis az adónem tényleges hatása épp ellenkező lenne, mint a kormány deklarált szándéka.