Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az új kormány ezt az adónemet tiszta ingatlanadóvá alakítaná át, úgy, hogy tényleg csak a luxuspaloták és villák tulajdonosainak a befizetési kötelezettsége nőne. Azoké nem, akik örököltek egy nagy házat, amelyet eszük ágában sincs eladni, viszont az ingatlan értéke tőlük független okokból nő. De a kormány jobban odacsapna a gazdagság „pofátlanul” kimutatott jeleire. (Az új adónem bevezetéséről szóló vitákról a hvg.hu is beszámolt nemrég). Például a luxusjachtokra és autókra, továbbá az aranyra kivetett adóról van szó. A mesés tengeri járművek és a szuperautók megadóztatásával szinte mindenki egyetért. De az aranyra kivetni tervezett adó, amit a parlament első olvasatban már jóváhagyott, sok gazdasági szakértő szerint értelmetlen. Mert nem az igazán gazdagokat érintené.
A CPoR Devises gazdasági agytröszt adatai szerint a franciák 16 százaléka rendelkezik a napóleoni korszakból származó, de azt követően is gyártott aranyérmékkel és aranyrudakkal. Súlyban 3000 tonnáról és jelenlegi árfolyamon, kb. 100 milliárd eurónyi értékről van szó.
Mi az a Napóleon-arany? |
A Napóleon-arany, vagy ahogy régiónkban sokan ismerik Lajos-arany, gyűjtőnév. A 20 frankos névértékű érméket az 1812-től 1914-ig tartó időszakban verték Franciaországban. A Bonaparte Napóleon által veretett 21 mm átmérőjű, 90% aranytartalmú érme típus a Latin Érmeunió keretében európai standarddá vált. Az érméken I. Napóleon, Lajos Fülöp, egy angyalfej, később III. Napóleon, egy szárnyas angyal alak, Ceres istennő, Marianne, ill. a gall kakas motívuma jelenik meg. Az érmék a befektetési arany kategóriába soroltak, mivel numizmatikai értékük – egyes évjáratokat kivéve – a kibocsátott óriási darabszám miatt csekély. Franciaországban kifejezetten népszerű érme, mert fajlagosan olcsó az aranytartalomhoz viszonyítva, és immár több háború, válság idején bizonyította, hogy csereeszközként, pénzként a mai napig jól funkcionál. A 2008 őszi válság idején majd 15%-kal nőtt meg ezen érmék prémiuma – írja a conlude.hu. |
De kiknek vannak aranyérméik és aranyrudaik? Jean-Francois Faure, az AuCoffre.com gazdasági portál vezetője szerint a legtöbb aranytulajdonos a 25–34 éves korosztályból kerül ki, és őket a hatvanöt felettiek követik. A két leginkább kockázatoknak kitett generációról, a fiatal pályakezdőkről és a nyugdíjasokról van szó. Az aranyhoz családi örökség útján jutott hozzá a tulajdonosok 80 százaléka. Az arany értéke ugyan változik, de a rudakkal és az érmékkel nem lehet úgy játszani a piacokon, mint a részvényekkel vagy a valutaárfolyamokkal, vagyis a nemesfém nem hoz jövedelmet. Jean-Francois Faure szerint az arany, immár évszázadok óta, afféle végső biztosíték az előre nem látható katasztrófákra – írja a párizsi Le Figaro.
A szakértő nyílt levelet küldött a kormánypárti frakció vezetőjének. Ebben azzal érvel, hogy az arany adókulcsának már megszavazott emelése, alig 70-75 millió euróval növeli az államkassza bevételeit, miközben az általános vagyonadó átalakítása 3,2 milliárd bevételcsökkenést hoz. Persze gondolkodik a kormány a luxus adóztatásáról, de Jean-Francois Faure szerint az aranyat ki kellene vonni, a „gazdagság pofátlan jelei” kategóriából. Aranyrudai nyilván nem a munkanélkülieknek és a hajléktalanoknak vannak, de akik ezzel a végső tartalékkal rendelkeznek, messze nem tartoznak az igazán gazdagok közé. És ha a legálisan birtokolt arany kereskedelmét jobban adóztatják, a tulajdonosok kocsiba ülnek és Belgiumban adják el aranyérméiket és -rúdjaikat, ha a szükség úgy hozza. Belgiumban ugyanis nincs aranyadó, Luxemburgban és Németországban pedig sokkal kisebb az adókulcs, mint Franciaországban. Összegezve: Jean-Francois Faure szerint az aranyadóval nem a leggazdagabbakat, hanem a módosabb rétegek alsó szegmenseihez tartozókat büntetnék, vagyis az adónem tényleges hatása épp ellenkező lenne, mint a kormány deklarált szándéka.
