Az évek óta Noszvaj környékén élő Csernus Imre pszichiáter a Heteknek adott interjúban beszélt arról, miért váltott életformát:

"Az egész életemet érzésből teszem, és nem akarok senkinek se megfelelni. Amikor nem érzem jól magam valahol, akkor tudatosan elkezdem keresni azt a helyet, ahol jól vagyok."

A pszichiáternek borászata van, tavaly kávézót nyitott, ahol hétvégente pincérkedik, emellett járja az országot is, előadásokat tart. Rákérdeztek arra is, mivel magyarázza, hogy pszichológiai módszereit sokkterápiának nevezik.

"Általában a felületes kommunikáció jellemző ránk, legfőképpen önmagunkhoz. Kesztyűs kézzel bánunk önmagunkkal, és ugyanezt a kommunikációs stratégiát alkalmazzuk mások felé. És abban a pillanatban, hogy valaki kimondja azt, amit érez, az sokkoló – merthogy én mindent megteszek azért, hogy őszinte legyek. Miközben a másik ezerrel törekszik arra, hogy ne kerüljön napvilágra az, amit ő is érzékel, már régóta. Én viszont megfogalmazom azt hangosan, annak ellenére, hogy a másiknak ez tetszik vagy nem tetszik."

Azt látja, nagyon sok, magát felnőttnek nevező ember hárítja a felelősséget, azt mondja, mindig más a hibás azért, ami vele történik. A magyar néplélekről is megvan a véleménye. Azt kérdezték, felmérések szerint a magyarok jellemzően kerülik a konfliktust, a kockázatot, bizonytalanságot. Csernus erre azt mondta, ha nagy ritkán mégis kockáztatnak és ráfáznak, akkor elkezdenek pánikolni, de ahogy a negatív érzések intenzitása csökken, megnyugszik az illető, hogy mégsem olyan nagy a baj, és minden megy tovább a következő pofonig.

Változtatni azért nem változtat, mert nincs önbizalma, konfliktushelyzetben nem vállalja fel az érzéseit, inkább okoskodik és magyarázkodik.

"Olyan arcot mutat másoknak, amivel valójában nem rendelkezik, arról kommunikál, amire ő vágyik. A vágyait éli meg realitásnak, ami valójában hazugság."

További részletek az interjúban.