Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Péntek hajnalban megállapodtak Brüsszelben az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételeiről. Ezt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő jelentette be - a héten a második - találkozójuk után.
A kilépésnél az EU négy kérdés rendezését várta el.
- A Nagy-Britanniában élő uniós polgárok és az EU-ban élő britek helyzetének rendezése
- Az ír-északír határ átjárhatóságának biztosítása
- Az Európai Bíróság joghatóságának elismerése
- Az EU hétéves költségvetéséhez jóváhagyott brit hozzájárulás biztosítása.
Ebből a hétre leginkább az ír határ maradt, az ezzel kapcsolatos vita rendezésére vasárnapig adott határidőt az Európai Bizottság, de a szokásos éjszakai egyezkedés ezúttal eredményes volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszú távú megoldást sikerült találni, a brit kormány egyelőre annyit mondott ki, hogy a jövőben is biztosítani fogja az Egyesült Királysághoz tartozó északi rész, illetve az EU-ban maradó Írország közötti szárazföldi határszakasz átjárhatóságát. Azt nem, hogyan.
Brexit deal: key clauses on Ireland. pic.twitter.com/QbBTSdRYps
— Mike Tomlinson (@MikeTQUB) December 8, 2017
Ami a költségvetési hozzájárulást illeti, a kompromisszum alapján a britek úgy járulnak hozzá a 2019-es és a 2020-as uniós büdzséhez, mintha tagok lennének. Ennek azért van jelentősége, mivel az uniós támogatásokat is ebből fizetik ki (a szigetország nettó befizető, vagyis többet ad, mint amennyit kap), és minderről egy hétéves keretben már 2013-ban megegyeztek, nem is lenne más forrás rá.
Ezt az összeget az EU nagyjából 55 milliárd euróra teszi, a Financial Times becslése szerint azonban más, időközben felmerült kötelezettségekkel - például az ukránoknak kínált hitel - együtt akár 55,5-65,5 milliárd is lehet.
Ami az EU-polgárok jogait illeti, a britek elismerik letelepedéshez való jogukat, fenntartják a családegyesítéshez fűződő jogokat is, és azt is, hogy a gyermekek után akkor is jár támogatás, ha azok nem a szigetországban élnek. (A máshol élő gyermekek utáni családi pótlék csökkentése már a Brexitről döntő népszavazás előtt is kulcskérdés volt a brit kormány számára.)
EMMANUEL DUNAND / AFP
Fontos kérdés volt a tárgyalások során, hogy az érintett állampolgárok jogsértés esetén fordulhatnak-e az EU ügyeiben gyakorlatilag legfelsőbb bírói testületként működő Európai Bírósághoz. A britek ezt elutasították. A mostani kompromisszum szerint a brit bíróságok járnak el, de figyelembe kell venniük a luxemburgi testület vonatkozó ítéleteit.
Az Európai Bíróság "fennhatósága" általánosságban tíz évig tart majd - az idézőjelet itt az indokolja, hogy a brit bíróságoknak lehetősége van arra, hogy a testülethez forduljanak az EU-t is érintő vitás kérdésekben.
A "válási papír", vagyis a 15 oldalas dokumentum, amelyre végül ma reggel került a két fél aláírása három hetes intenzív tárgyalások eredménye, amely közben a brit kormányfő keményebb támadásokat kapott saját országában, mint az EU részéről. Maga az egyeztetés viszont már kilenc hónapja tart - az EU akkor jelezte, két szakaszra bontja a tárgyalásokat és kizárólag egy tömbként hajlandó a tárgyalóasztalhoz ülni a londoni vezetéssel, agországonként nem.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Theresa May brit kormányfővel tartott reggeli sajtótájékoztatóján mindenesetre jelezte: azt fogja javasolni a tagországoknak, hogy a jövő heti EU-csúcson támogassák a továbblépést a tárgyalások következő szakaszába, amelynek célja a kereskedelmi viszony rendezése a kilépés után. May Juncker után Donald Tuskkal, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével találkozott.
#Tusk @eucopresident meets Prime Minister of the #UK @theresa_may in #Brussels https://t.co/kLsgv6MNRX
— EU Council TV News (@EUCouncilTVNews) December 8, 2017
Tusk azt jelezte: a britek kétéves átmeneti időszakot szeretnének a kilépés, vagyis 2019. március 29. után. Ez idő alatt a briteknek tiszteletben kell tartaniuk az EU jogszabályait.
Kár, hogy ennyi idő ment el a tárgyalások könnyebbik részére, hiszen csak most jön a neheze
- tette hozzá a lengyel politikus, utalva arra, hogy a kereskedelmi viszony új alapjainak kialakítása várhatóan sokkal bonyolultabb feladat lesz az 1973 óta a közös (majd belső) piac részeként működő Egyesült Királyság számára. Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményről hét évig tárgyaltak - ehhez képest a Brexitig szűk 500 nap van, ami nagyjából egy év tárgyalást tesz lehetővé - jegyezte meg.
A megállapodást nem hagyta szó nélkül a Brexit legnagyobb híve, Nigel Farage sem. A brit politikus annyit írt a Twitterre: "A brüsszeli megállapodás jó hír Mrs. May számára, hiszen így továbbléphet a megszégyenítés következő fázisába.
Az sem véletlen azonban, amit a Bloomberg egyik szerzője jegyzett meg: hogy az EU vezetői ma reggel mennyire kedvesek a brit kormányfővel. Nagyon nagy nyomás nehezedik rá hazájában.
