Miközben a nyugdíjas nemzedék 10%-kal növelte jövedelmét a 2007 óta eltelt évtizedben, addig a fiatal nemzedék bevétele stagnált. Vagyis a 18-24 éves generáció nem tudta növelni a jövedelmét abban a korban, amikor meg kellett volna alapoznia az egzisztenciáját. Adóssága viszont van bőven. A vagyonból alig részesedik: a 35 alatti nemzedék nevén az összes vagyon kevesebb mint 5%-a van az Európai Unióban.

Mi az ok?

Egyetlen szóval lehet rá válaszolni: a munkanélküliség. Míg az Európai Unióban átlagosan 7,3% a munkanélküliek aránya, addig a fiatalok esetében ez azt jelenti, hogy minden ötödik munka nélkül van. Hivatalosan. Valójában sokan közülük is dolgoznak, de nem bejelentett munkahelyen, hanem kiszolgáltatott helyzetben – kis pénzért. A fiatalok egynegyedének a munkabére nem éri el a szegénységi küszöböt vagyis a medián 60%-át. Míg a korábbi nemzedékek fiatal korukban válogathattak a jól fizetett állások között, ma ez ritkaság. Akinek pedig olyan szakmája van, mely kelendő a munkaerőpiacon (orvos vagy informatikus esetleg mesterszakács), akkor az könnyen lelép. Amerikában vagy a világ más részein többet fizetnek és alacsonyabb az adó – emlékeztet a párizsi Le Monde.

Ezért szomorkodik blogjában Christine Lagarde asszony, aki Davosban terjesztette elő az IMF jelentését. Pozitív példa nincs? Természetesen az is van. Németország dicséretet kap, mert hála az iparitanuló-programnak, ott a legkisebb a fiatalok munkanélkülisége az egész Európai Unióban. Hasonló programokat sürget az IMF másutt is. Meg persze a hagyományos gyógymódot: az állam adjon adókedvezményt a fiatalokat alkalmazó cégeknek, és pénzelje a startup vállalkozásokat, melyeket jórészt 35 év alatti fiatalok alakítanak. E téren Macron francia elnök jár elöl jó példával: nagy pénzekkel támogatja a startup vállalkozásokat, melyek nemcsak hogy új munkahelyet teremtenek, de versenyképesebbé tehetik Európát a világban. A fiatal generáció nélkül Európa lemaradhat a globális versenyben. hiszen ott a jólfizetett nyugdíjas nemzedékre már aligha lehet számítani.