Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Félezer hektár szőlő harmadát elverte a jég, pedig elvileg dupla védelem is van Soltvadkert környékén. A jégverte gazdák úgy tudták, hogy az agrárkamara másfél milliárd forintos berendezése és a hegyközség korábban telepített rendszere is felmondta a szolgálatot. Közben reagált a Nemzeti Agrárkamara, szerintük az ő rendszerük működött, de teljes védelmet soha nem is ígértek.
„Nem küldött riasztást a velünk szerződött magáncég, ami után be kellett volna kapcsolni a jégkárelhárító berendezéseket” – mondta Frittmann János, a soltvadkerti hegyközség elnöke. A térségben több jégkárelhárítót is telepítettek, még nyolc évvel ezelőtt a hegyközség vásárolt négyet, ők a szerződött magáncéggel állapodtak meg abban, hogy a riasztásról is gondoskodnak, most ez maradt el, a négy berendezés közül egy működött, amikor lecsapott a vihar, az is azért, mert úgy felejtették. A Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara óriási hévvel beharangozott „jégerei” sem mozdultak rá a jégviharra, pedig elvileg már azokat is beüzemelték a térségben, így elméletileg dupla védelem alatt állnak az itt gazdálkodók, de gyakorlatilag egy sem működött, amikor lecsapott a vihar.
Még a múlt héten söpört végig az a vihar Bács-Kiskun megyében, a Soltvadkert melletti Csáboron verte el a jég a szőlőt. A gazdák keresték meg a helyi lapot, majd az szólaltatta meg Frittmann Jánost, hegyközségi elnököt, aki még a lapnak azt is elmondta, hogy nem csak a hegyközségi berendezések, de az agrárkamara „frissen” telepített generátorai sem mozdultak rá a jégre.
Amikor mi is megkerestük Frittmannt, nekünk már csak a hegyközség berendezéseiről beszélt, a kamarai másfél milliárdos rendszerről nem akart nyilatkozni, így megkerestük a Nemzeti Agrárkamara igazgatóját, aki korábban a hvg.hu cikkében részletesen elmagyarázta a rendszer működését. Ebből az derült ki, hogy tíz kilométeres négyzetrácsos hálózatban helyezték ki a generátorokat, amelynek ötöde automata, a többit „alkalmazottak” kapcsolják be, a meteorológiai szolgálattól kapott jelzés alapján pedig a kamara riasztja a kezelőket. Arra voltunk kíváncsiak, hol került homokszem a gépezetbe: vajon nincs elég alkalmazott, akik fél éven át 300 ezer forintért készenlétben állnak, vagy a riasztási láncolat szakadt meg.
Időközben megkaptuk a Nemzeti Agrárkamara válaszát is, a szervezet sajtószolgálata szerint az ő rendszerük az egész országban működik már május elseje óta, ahogy azt akkor bejelentették. Az összes kézi vezérlésű generátor működtetéséhez felvették a szükséges kezelőket is. A soltvadkerti térségben is elindultak a jégkárelhárítók a szóban forgó vihar esetén, de azt soha nem állították, hogy azok száz százalékos védelmet nyújtanak.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Tusványoson Semjén beszélt Majkáról és arról is, mire számít, ha esetleg hatalomra kerülnek Magyar Péterék.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Témák és vélemények a világlapokból.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.