Tragikus a helyzet

– mindössze ennyit válaszolt az egyik fővárosi, étel- és italautomatákat üzemeltető cég ügyvezetője arra a kérdésünkre, hogy mi a tapasztalata, rendben működnek-e az automata felügyeleti egységgel (afe) felszerelt gépek. Ez az a szerkezet, amely online kapcsolatban van a NAV szervereivel, és naplózza a forgalmat. Július elsejétől ugyanis – a rendszer eredeti startja fél évvel ezelőtt lett volna, de akkor is csak a baj volt vele – csak olyan automatákat lehet üzemeltetni, amelyekben benne van ez az egység.

Több üzemeltetőt is megkerestünk, kivétel nélkül arról számoltak be, hogy rengeteg a műszaki hiba, mióta betették az egységeket a gépekbe. Egyikük azt mesélte, hogy a rendszer gyakorlatilag a legegyszerűbb, érmés vásárlás esetén működik csak. Akkor, ha a berendezésen van PayPass vagy papírpénzolvasó, rengeteg a hiba:

nagyon gyakran rosszul ad vissza az automata, rossz áron adja ki a terméket, nem fogadja el a bedobott pénzt, lefagy.

Csak ez a kft. naponta 10-15 hibát regisztrál, mára az anyagi kára is jelentős lett, „jelen állapotban a hibák miatt havi 1-1,2 millió forintos bevételkieséssel számolunk” – mondta a hvg.hu-nak a cég vezetője, aki azt kérte, nevét ne írjuk le. Hozzátette, „ezt még tetézi, hogy a folyamatos meghibásodások miatt olyan partnerekkel is feszültté vált a kapcsolatunk, már-már a szerződésbontás határára kerültünk, akikkel 8-10 éve szerződtünk, és eddig teljesen problémamentesen dolgoztunk együtt”.

AFP / DPA / Oliver Berg

Rossz lóra tettek

Évekkel ezelőtt éppen az automatákat üzemeltető cégek vezetői kérték a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetségen keresztül a kormánytól, hogy segítsen kifehéríteni az ágazatot, szűrje ki azokat, akik sem általános forgalmi adót, sem járulékokat nem fizetnek, magyarul, legyen végre szabályozott a piac. Erre válaszul a kormányzat – még 2015-ben – bejelentési kötelezettséget írt elő az üzemeltetőknek, hogy megtudja, hány gépről is van szó, majd 30 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díjat fizettetett a vállalkozásokkal. Ezt a díjat ugyan már eltörölték, és a pénzt a cégeknek visszautalták, helyette viszont előírták az online kapcsolatot a NAV és az automaták között. Az adóhatóság elvileg már a vásárlás pillanatában látja, hogy az adott gépből milyen termékből, mennyit vettek, és azt mivel fizették ki, készpénzzel vagy bankkártyával. Megszabták azt is, hogy az automata felügyeleti egység nélküli berendezéseket le kell szereltetniük az üzemeltetőknek, és ki kell vonniuk a forgalomból. A vállalkozók utólag úgy érzik, rossz lóra tettek, ők nem ezért lobbiztak a kormánynál. Azt szerették volna, ha eltűnnek a piacról az automatákat feketén kihelyező, ügyeskedő cégek. Ehelyett szerintük éppen azokat sarcolják meg, akik eddig is tisztességesen adóztak.

Széllel szemben

Kőszegi László 22 éve a nulláról építette fel a cégét. A hvg.hu-nak azt mesélte, ráment a fiatalsága, a fél élete arra, hogy automatái legyenek és bejusson velük forgalmas intézményekbe. „Ez csak úgy sikerülhetett, ha a végletekig lementem az árakkal, különben nem én kerültem volna be” – érzékeltette, hogy eddig sem volt könnyű, júliustól viszont még nehezebb lett a dolga: „Az 'afe' sorozatos hibaforrás. Bejelentenek valahonnan egy hibát, odarohan a szerelőnk, megállapítja, hogy az egység megzavarja vagy teljesen blokkolja a gépet. Mit tehetek? Hívom a Postát, esélytelen, senki sem veszi fel a hibabejelentőn. Ha mégis, azt a választ kapom, hogy írjak e-mailt. E-mailt?! Ha megáll egy gép, nincs idő e-mailt írni, a gépeknek folyamatosan működniük kell. Őrület.”

A kormány ugyanis – a szakma óriási meglepetésére – a Magyar Postát jelölte ki felügyeleti szolgáltatónak. Ez azt jelenti, hogy az üzemeltető cégeknek a Postával kell szerződniük az online egységek beszerelésére, üzemeltetésére és szervizelésére. A társaság hvg.hu-nak küldött tájékoztatása szerint eddig mintegy 800 üzemeltető, több mint 24 ezer 500 automatájába került automata egység,

ezzel a Magyar Posta eleget tett feladatának

– írták.

Csakhogy a vállalkozók szerint a cég valamennyi panaszt, hibát elhallgatva igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy az online egységek rendben vannak, holott ez közel sincs így. Egyikük azt mesélte, náluk a megmaradt gépek 10 százaléka 2-3 napon belül leállt, elromlott, a Magyar Posta telefonos hibabejelentőjén egyszer sem vette fel senki a telefont. „E-mailjeinkre 10 esetből talán egyszer jött válasz, de abban sem szerepelt a megoldás. Ez hatalmas probléma!” – sorolta.

A Magyar Posta erre úgy reagált, a bejelentéseket az Általános Szerződési Feltételeknek megfelelően kezelik, a problémákat a posta weboldalán, egy űrlapon lehet jelezni. Elismerték, hogy vannak problémák az egységekkel és az automatákkal. Ezt azzal magyarázták, hogy gyártótól, szoftvertől és fizetési megoldásoktól függően sokfélék az automaták, amelyekbe a felügyeleti egységeket be kellett szerelni, nem volt könnyű munka.

Emiatt a Magyar Posta a tömeges telepítés befejezése után erőforrásait a hibák elhárítására összpontosítja

– ígérték.

Az üzemeltetők azonban úgy érzik, a hibákon túl a telepítő személyzet képzetlenségével is meg kell küzdeniük. Azt mesélték, hogy a 30 perces beépítés sokszor 2-4 órára is elhúzódott. Kifogásolják azt is, hogy az új rendszerben megoldatlan az érzékeny adatok védelme. Egy vállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy „a posta szerelői szinte az összes automata helyét és forgalmát láthatták a beszerelés alatt, vannak olyan pletykák, hogy az ezekkel való kereskedés már meg is indult”.

A Posta úgy érvel, az automaták felügyeleti rendszere az üzemeltetők számára számos előnnyel jár:

• naprakész információt kapnak minden egyes automata forgalmáról,
• ellenőrizhető, hogy az egyes termékek milyen ütemben fogynak, és mikor kell a készüléket feltölteni.

A Pénzügyminisztérium pedig azt emeli ki, hogy a felügyeleti rendszerrel nőnek az adóbevételek és fehéredik a gazdaság. A tárca arra számít, hogy néhány éven belül 10 százalék alá csökkenhet az adóelkerülés mértéke Magyarországon.

Az üzemeltetők ezt egyelőre nehezen tudják elképzelni, náluk sorban halnak el a gépek, sorban szerelik le őket, mert a csekély forgalom miatt nem éri meg az üzemeltetésük. Egyikük 50 automatát működtetett eddig, az új rendszer életbe lépése óta harmadával kevesebbet, „raktárban vannak, nem éri meg kihozni őket” – mondta, hozzátéve, főleg iskolákból, irodákból tűntek el egyik napról a másikra a gépek. „Ha nyereségesebb helyről jön megrendelés, majd elővesszük” – magyarázta.

Más azt mesélte, nála az automaták már az udvaron állnak, hegyekben, alig fér tőlük. Lassan alkalmazottakat is el kell küldenie, mert nincs mit tölteni, javítani. Szerinte sokkal többet bukik a költségvetés az új rendszerrel, az automaták jelentős része meghal, a vállalkozók nem vásárolnak annyi alapanyagot és nem fizetnek be annyi áfát, mint korábban. Semmi szükség a Magyar Postára és az online bekötésre, nem tudunk játszani a vásárlók pénzével, automata esetében nincs olyan, hogy vagy beütöm, vagy nem, ha bedobják az érmét, az ott van” – figyelmeztet.

Jön a drágulás, de ki nyer?

Ma Magyarországon – a NAV nyilvántartása szerint – 37 ezer étel- és italautomata van. Ezek átlagos nettó forgalma havonta 52 ezer forint. Az automata felügyeleti egységet darabonként 98 ezer forintért szerelték be a gépekbe. Ehhez 120 ezer forintos támogatásra lehetett pályázni. A kormány ezt úgy kommunikálta, hogy támogatja az automatás cégeket. Utóbbiak nem így látják, szerintük ez egy újabb lenyúlás.

Tény, hogy az új rendszerrel jól ismert üzleti körök igazán jól jártak: a francia hátterű Sagemcom Magyarország 3,9 milliárd forintért telepíthette az egységeket. Az alvállalkozók között ott volt a Rogán Antal, tájékoztatási miniszter elektronikus aláírási szabadalmát is jegyző MobilSign Kft. is. Egy másik érdekesség, hogy a Magyar Postának ki kellett alakítania egy automata felügyeleti informatikai rendszert, és ehhez a tanúsítványt szintén a Rogán Antal feltalálótársaihoz köthető Hunguard Kft. adta ki.

Nem az a bajunk, hogy lát bennünket a NAV, hanem az, hogy milyen áron

– ezt már egy békéscsabai üzemeltető mondta a hvg.hu-nak. Ő – hasonlóan kollégáihoz – sokkalja a havonta, automatánként fizetendő 8500 forint adattovábbítási díjat. „A mobilszolgáltatók jóval nagyobb adatmennyiséget jóval olcsóbban továbbítanak” – hívta fel a figyelmet. Beszéltünk olyan vállalkozóval is, akinek havonta durván 2,5 millió forintot kell csak az adattovábbításért fizetnie. Azt mondta, „ez olyan, mintha az éttermeknek minden asztalnál, minden székhez online kasszát kellene venniük, és az online kasszák után fizetendő 1900 forint 4-5-szörösét kellene leróniuk havonta”.

Máté Péter

A Coffee Drink Systems Kft.-nél minden gépet bekötöttek a NAV-hoz. A cég munkatársa, Szalai Géza a hvg.hu-nak azt mondta, 60 automatából most 10 nem működik, másik 10-et pedig már korábban leszereltek, mert a csekély forgalom miatt csak nagy veszteséggel tudták volna üzemeltetni. Most arra készülnek, hogy fokozatosan, több lépésben, adagonként 20 forinttal emelik az árakat. Ahogyan egyébként más üzemeltetők is teszik majd. Ennek ellenére arra számítanak, hogy az iparág évekig veszteséges lesz. Nem beszélve arról, hogy fejlesztésekre, a régi gépek cseréjére sokkal kisebb esély és kevesebb pénz marad. „Szépen majd évről évre elöregedő automaták lesznek mindenhol, mert most valakinek kellett a pénz” – állapították meg.