A Budapest Bankot három évvel ezelőtt csillagászati összegért, 700 millió dollárért vásárolta meg az állam, bár mentség a túlárazásra, hogy a kormány generális paktumot kötött az eladó General Electrickel. Így érte el a kormányzat, hogy a bankrendszer fele nemzeti tulajdonban legyen. 2015-ben azonban a kormány ígéretet tett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak – mellyel akkor 15-15 százalékban szálltak be az Erste bankba –, hogy idén kivonul az államosított pénzintézetekből.

Az MKB-ból már kiszállt az állam, igaz, sajátos módon; az ország ötödik-hatodik legnagyobb pénzintézetét Mészáros Lőrinc befolyása alá helyezte. A kormány továbbra is szinte sajátjaként bánik a bankkal, legalábbis nehéz másként értelmezni azt, hogy ha kell, Andy Vajnát pénzeltetik vele.
A Budapest Bankra egyelőre nincs vevőjelölt. Ugyan a K&H és az Erste is jelezte, hogy érdekelné az üzlet, a HVG névtelenséget kérő informátora szerint esélyük sincs, „ez az út nem jellemző erre a rezsimre”.

Elegáns lépés lett volna a tőzsdére lépés, ez azonban az állam szempontjából roppant rizikós. A külföldi befektetők ugyanis nem árazzák túl magasra a színmagyar, sőt állami tulajdonú cégeket. Bankár körökben azt rebesgetik, a Mészáros Lőrinc vállalkozásaival egyre több szálon összefonódó takarékszövetkezeti integrációba ágyazhatják be, mely most Bártfai-Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt áll. Szakértők szerint viszont a BB olyan távol áll a rendszer többi szereplőjétől – a takarékszövetkezetektől, a Takarékbanktól és az FHB Banktól – mint Makó Jeruzsálemtől.

A takarékszövetkezeti integráció navigátora, Vida József nemrég úgy nyilatkozott: „égető szükség lenne olyan ügyfelekre, mint Mészáros Lőrinc.” Egy régi takarékszövetkezeti káder viszont így fakadt ki a HVG-nek: „Minek tennének ide egy ennyire más bankot, amíg mi a saját speciális bankcsoportunk felépítésén dolgozunk? Adják oda másnak!” És meglehet, oda is adják.

Részletek az e heti HVG-ben.