Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Senki nem vádolhatja meg a magyar kormányt azzal, hogy ne lenne humora: az uniós alapszerződés jogállamiságról szóló pontjának megsértése miatti vizsgálat megszavazását azzal utasítja el, hogy maga a voksolás sérti az alapszerződést. Sőt, emiatt az Európai Bírósághoz fordul – éppen ahhoz a testülethez, amelynek egy ítéletét egy éve nem hajlandó végrehajtani.

Korábban soha nem hallott szabály miatt kiált csalást a kormány a Sargentini-jelentésről szóló szavazás után. A Fidesz EP-képviselői és Szijjártó Péter azt is előrevetítették, hogy pert indít Magyarország az alapszerződés megsértése miatt, ezt megismételte a Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, kijelentve: úgy tekintik, hogy a Sargentin-jelentést nem is fogadta el a parlament.

©

A vitatott szabály nem az EU alapszerződésének része, hanem az Európai Parlament eljárási szabályzatának egy pontja – innen nézve annyira már nem lehet egyenlőségjelet tenni a két jogszabály közé, de ettől most tekintsünk is el. A szabály – mint azt korábban megírtuk – azt mondja ki, hogy alaphelyzetben az Európai Parlament szavazásainál

nem veszik figyelembe a tartózkodó voksokat a szavazati arány kiszámolásakor,

ettől azonban azokban az esetekben el kell térni, ahol az alapszerződés különleges többséget ír elő. Ezúton gratulálunk a képviselőknek, akik a múlt héten kiszúrták ezt a kiskaput, amelynek megoldását Antonio Tajani EP-elnök végül az intézmény jogi szakértői bízta. A kérdés, amelyet a parlamenti elnök – a Sargentini-jelentést elutasító Forza Italia tagja – feltett, az volt: ez a szavazás olyan különleges eset-e, amikor el kell térni az alaphelyzettől. A jogászok pedig arra jutottak hétfőn, hogy ez az eset – vagyis a kétharmados és abszolút többséget elváró szavazás – nem különleges.

©

Normális körülmények között azonnal tiltakozhatott volna a frakció, a párt, a kormány stb., ez azonban nem történt meg. Szájer József kommunistázó felszólalásában sérelmezte ugyan a jogi szakértők döntését is, de Orbán Viktor nem tett erről említést kedden Strasbourgban, sem a parlamenti vitában, sem az azt követő sajtótájékoztatóján, és Gál Kinga és Deutsch Tamás, a Fidesz két EP-képviselője sem hozta szóba, hogy problémájuk van a döntéssel, miközben néma biodíszletként asszisztálták végig a tájékoztatót – jelenlétüket láthatóan csak az tette szükségessé, hogy miniszterelnök elvileg nem tarthat ilyen eseményt a parlamentben.

A háttérben azonban már elindult a harc: a Politico szellőztetett meg egy hétfői keltezésű levelet, amelyet Várhelyi Olivér, Magyarország brüsszeli EU-nagykövete írt alá. Ebben a diplomata kérte, hogy a magyar kormány álláspontját vegyék figyelembe és ismertessék a voksolás előtt a parlamenti képviselőkkel. A kormány nevében azt is előrevetítette, hogy abban a „szerencsétlen esetben”, ha a parlament elfogadja az indítványt, Magyarország az Európai Unió Bíróságán fogja indítványozna a szavazás eredményének a megsemmisítését.

A nagy csel

A kormány taktikája bejött: a szavazati arány az elfogadott eljárási szabály szerint 69 százalék lett ugyan, ha viszont a 448 támogató és 197 elutasító szavazat mellé számoljuk a 48 tartózkodót is, mindössze 64,6. Vagyis épphogy nincs meg a kétharmad, ahhoz még 14 szavazatra lett volna szükség – ezt már annál indulatosabban mondta el a voksolás után a parlamenti folyosón Deutsch, Gál és Szájer József, aki római jogból is gyorstalpalót tartott az összegyűlt újságíróknak.

©

Nyilván ők is pontosan tudták, hogy a magyar keresetnek éppen akkora jogi jelentősége lesz, mint magának a szavazásnak. Attól, hogy a luxemburgi EU Bíróság (netán két év múlva) megállapítja, hogy az EP jogi szolgálata hibás döntést hozott, ugyanúgy ráég (már most) a kormányra, hogy a jogállami normák megsértése miatt az EP és saját pártja többsége elítélte a Fidesz-párti kormányt. Azzal pedig Judith Sargentini van tisztában, hogy a szavazás egyáltalán nem köti a tagországokat – ő maga is beszélt erről szerda délután, amikor jelezte: nincs semmiféle menetrend vagy határidő a Tanácsnak arra, hogy napirendre vegye a parlamenti indítványt a 7. cikk szerinti eljárás elindításáról.

A „kommunistázás” és a szavazás jogszerűségének hangos vitatása viszont jól jöhet a kormánynak: ha napirenden tartja ezt, választói jó eséllyel semmi másra nem fognak emlékezni az egész eljárásból. Esetleg még arra, hogy „Magyarországot és a magyar népet vádolják igaztalan vádakkal”, erről Tóta W. Árpád publicisztikáját érdemes elolvasni.

Tóta W.: Magyarország nem vádlott, hanem áldozat

A 7. cikk szerinti eljárás megindítása még nem a "nukleáris opció", mert aligha fog konkrét eredményekre jutni a 2019. májusi európai parlamenti választásokig. Mégis messzemenő következményei vannak, és fordulópontnak tekinthető Magyarország és az Európai Unió 2010 utáni kapcsolatrendszerében, hiszen előrevetíti a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) tényleges szakításának lehetőségét.

A dupla csavar pedig az, hogy a szerdai szavazás előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke utolsó éves beszédében éppen arról beszélt: el kell érni azt, hogy az Európai Bíróság döntéseit a tagországok hajtsák végre. Ezt burkolt utalás volt Magyarországra, hiszen a kormány a mai napig elutasítja a kvótaperben tavaly szeptember elején meghozott ítéletet – még úgy is, hogy Orbán Viktor néppárti nyomásra csak elismerte a határozat jogszerűségét.

©

Juncker másképp is kivette a részét a voksolást megelőző kampányból: a múlt héten arról beszélt, hogy probléma szerinte a Fidesz néppárti tagsága, szerdán pedig szóvivője posztolt a Twitteren egy idézetet tőle, amely szerint ha EP-képviselő lett volna, maga is megszavazza a jelentést.

A politikus ráadásul egy évvel ezelőtt, az akkori évértékelőjében szinte szó szerint ugyanúgy érvelt a bírósági döntések szentségével kapcsolatban, és akkor így indokolt: ha nem tartják tiszteletben a bíróságok döntéseit, az a jogállamiságot ássa alá.

A Sargentini-jelentés körül kirobbant botrányról itt olvashatnak további részleteket.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!