Meg lehet jósolni a szerda délutáni órákra várható szavazás végeredményét? Igen is, meg nem is. A jelentés elfogadásához az igennel vagy nemmel szavazók kétharmadának támogatása, illetve az kell, hogy legalább a plénum tagjainak fele plusz egy fő voksoljon. Ez utóbbi 376 igen szavazatot jelentene – a jelentés elkészítéséről szóló tavalyi szavazáson ennél többen, 393-an tettek így.

Öt évvel ezelőtt megszavazta képviselők többsége a Rui Tavares által készített Magyarország-jelentést is, ám van egy nagy különbség az akkori és a mostani döntés között. Akkor az EP-ben bevett szokás szerint névtelen szavazás volt, csak az arányokat lehetett tudni, azt nem, ki melyik gombot nyomta meg, most viszont nyílt (roll-call) szavazás lesz, amikor nagyon is tudni lehet, ki melyik oldalra áll.

Mivel súlyos következményekkel járhat a voksolás, sokakat elrettenthet a felelősség – állítólag ezért is merült fel korábban, hogy két szavazást tartsanak, egyet magáról a jelentésről, egy másikat pedig arról, indítványozza-e az EP a tagállamoknak a Magyarország elleni eljárás elindítását.

Orbán Viktor felszólalása Strasbourgban, az Európai Parlamentben

AFP / FREDERICK FLORIN

A nagy talány azonban az, hogy a parlament legnagyobb csoportjának, az Európai Néppártnak (EPP) a 218 képviselője hogyan szavaz. Tavaly, amikor a jelentés elkészítéséről szavaztak, 67 támogatás volt, 93-an szavaztak nemmel, 40-en tartózkodtak, és 16-an nem szavaztak.

A kérdést kedd este kísérelték meg feloldani a politikusok – a Néppárt strasbourgi zárt frakcióülésén nem csak Orbán Viktor segítette a magyar álláspont érvényesülését, de ott volt a szokatlanul nyugtalan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és a szokatlanul kisimult Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is.

Sokra nem jutottak a felek egymással, bár a miniszterelnök már annak örülhetett, hogy az, amit ő délután jósolt a plénum előtt – vagyis hogy a frakció már a Fidesz felfüggesztéséig is eljuthat – nem következett be. Úgy tudjuk, a több mint kétórás megbeszélés azért távolról sem volt békés. A képviselők többek között azt is szóvá tették a magyar kormányfőnek, hogy a plenáris vitában azzal vádolta meg az EP-t, a jelentés valójában nem az ő munkáját értékeli, hanem Magyarországot és a magyar népet illette, szerinte igazságtalan vádakkal.

A fő probléma azonban nem ez lett: Manfred Weber, a néppárt frakcióvezetője két területen – a civil szervezeteket megbélyegző törvények és a lex CEU ügyében – várt el kompromisszumkészséget Orbán Viktortól, ezt azonban nem kapta meg. És mivel Manfred Weber éppen arra készül, hogy pártja jelöltje lehessen az Európai Bizottság következő elnöki posztjára, ehhez pedig hallatnia kell a hangját, ezt szóvá is tette.

Az egyeztetés után közölte, hogy a Sargentini-jelentés támogatására adja le a szavazatát.

Ez önmagában nagy pofon Orbánnak, egyrészt mert Weber pártjával, a bajor CSU-val jó viszonyt ápol, és azért is, mert mindeddig maga Weber is engedékenynek mutatkozott vele szemben. A blamát enyhítendő azért arra jutott a képviselőcsoport vezetése, hogy mindenkinek a lelkiismeretére bízzák a döntést – csak hogy még nehezebb legyen jósolni.

Manfred Weber és Sebastian Kurz: Orbán ellen szavaznak

HANS PUNZ / APA / AFP

Kivéve persze azoknál a néppárti csoportoknál, amelyek már eddig is elköteleződtek valamely oldalon. Silvio Berlusconi – egy újabb Orbán-szövetséges – pártja, a Forza Italia néppárti frakciótagjai például a Fidesz oldalán, a lengyelek, az osztrákok pedig Sargentinién. A Fidesz kizárását korábban felvető hollandok esetében is ez utóbbi tűnik valószínűnek.

És a többiek?

Nagy meglepetés aligha várható: a második legnagyobb frakció, a baloldal, a liberálisok és a zöldek – Sargentini pártja – támogatják a magyar kormány elleni eljárás elindítását, a szélsőséges EU-ellenesek aligha. A kép azonban távolról sem fekete-fehér, elég felidézni Balczó Zoltán jobbikos képviselő felszólalását, amelyben ugyan elítélte a jelentést, ám a sajtószabadság eltiprása miatt az Orbán-kormányt kritizálta – végső soron pedig tartózkodást ígért. (Hétfőn kiderült az is, hogy ez nem számít bele a szavazati arányba, demonstrációnak mindenesetre kiváló.)

Mi lesz a szavazás után?

Orbán Viktor már-már apokaliptikus képet vázolt azzal, hogy
1. az EP-ben meglesz a szükséges többség
2. ezek után az EPP felfüggeszti a Fidesz tagságát.

Utóbbi veszély egyelőre úgy tűnik, hogy elhárult, ám az kérdéses, hogy igaza lesz-e Orbán Viktornak, aki este, az EPP üléséről azzal távozott: „Meg akarjuk nyerni, az EP-választást, és az Európai Néppárttal együtt meg is fogjuk”.

A szavazás tétje ugyanis az ő szemében csak látszólag az, hogy a 7. cikk szerinti eljárás eljut-e valamely, a kormány számára is veszélyes állapotba. Igazából attól tarthat, hogy az általa is annyira fontosnak tartott jövő évi európai parlamenti választás után is a győztes oldalon marad-e. Erre nyilván több esélye van az Európai Néppárton belül, mint bárhol máshol – a behódolás helyett azonban igyekszik az élére állni a pártnak, amelynek jelenleg éppen ő a fekete báránya.

FREDERICK FLORIN / AFP

Nem véletlen, hogy a felfüggesztés ellen úgy küzd, hogy azzal vádolja meg a pártszövetséget a szavazás kapcsán: túlságosan behódoltak azoknak az erőknek, akik nyíltan kiálltak Sargentini mellett saját népszerűségük érdekében. És a párton belül is igyekszik elterelni a szót a jogállamiságról a bevándorlás felé – egyedül annak örülhetünk, hogy Sorosról ezúttal igyekezett szót sem ejteni.

A Sargentini-jelentés körül kirobbant botrányról itt olvashatnak további részleteket.